A Világgazdaság azt is megtudta, hogy három alternatíva közül választott a kabinet, két fő szempont alapján.

Az egyik fő szempont az volt, hogy a módszer állja ki az alkotmányosság próbáját. Arra hivatkoznak, hogy a kormány által elfogadott javaslat a dupla minimálbérhez hasonló elven működne, s ez - szerintük - összehangban van az alaptörvénnyel. A másik elvárás az volt, hogy az eredeti adóval sújtott vállalkozói kört - a veszteséges vállalkozásokat - találják meg, s kényszerítsék tisztességes jövedelembevallásra és adófizetésre. Egymillió forintos árbevétel lesetén ez a teher csak 3000 forint adó befizetését jelentené.

Miután az Alkotmánybíróság két hete alaptörvénybe ütközőnek minősítette és ezért megsemmisítette az elvárt adót, a kormány most azt a megoldást választotta, hogy megtartja az adónemet, s csak egy ponton változtat a szabályrendszeren. Oly módon kívánják alkotmányossá tenni, hogy a taláros testület által hiányolt ellenbizonyítást lehetővé teszi. Ezt jelentette be Veres János pénzügyminiszter a kormányülést követő sajtótájékoztatón. Július 1-jétől ismét él majd a szabály, hogy amely társas vállalkozásnak vagy egyéni vállalkozónak a társasági, illetve személyi jövedelemadó-alapja nem éri el a külföldi telephelynek betudható bevétellel, az eladott áruk beszerzési értékével, s egyéb tényezőkkel korrigált összes bevétel 2 százalékát, annak ez utóbbi összeg után kell megfizetnie a rá vonatkozó társasági adót, illetve személyi jövedelemadót. Amely adóalany adóalapja nem éri el az említett határt, a bevalláshoz csatolt nyomtatványon módja lesz a nem kellően nyereséges vagy esetleg veszteséges működés okait feltüntetni. Mint Veres mondta: bizonyítani kell, hogy a költségek - mint az utazási kiadások, az alvállalkozói vagy megbízási díjak - valóban a vállalkozással összefüggésben merültek fel. Az APEH kockázatelemzés alapján ellenőrizheti a feltüntetettek valódiságát. Ha az állami adóhatóság szerint a nyomtatványon bevallott körülmények valósak, akkor nem kell az említett, vélelmezett adóalap után megfizetni a társasági adót, hanem a tényleges adóalap után kell leróni - így persze akár nulla forint fizetési kötelezettsége is keletkezhet az érintett cégnek vagy vállalkozónak.

Világgazdaság - fidesz.hu