A közösség 50. születésnapja elé időzített vizsgálat szerint a megkérdezettek mindössze 25 százaléka vélekedett úgy, hogy hazájában javult az életminőség az uniós csatlakozás óta. Az átlagon belül mindazonáltal jelentősek az eltérések: a britek 52 százaléka mondta azt, hogy a dolgok rossz irányba indultak Nagy-Britannia csatlakozásával, a spanyolok 53 százaléka szerint azonban Spanyolországban jobb lett az élet a belépés óta.

A felmérés általában is komoly mértékű kettősséget mutatott ki az EU megítélésében. Az unióval kapcsolatos - főleg a bürokráciára vonatkozó - panaszok sora ellenére a megkérdezett britek, franciák, németek, spanyolok és olaszok 40 százaléka mondta azt, hogy hazája rosszabbul járna, ha kilépne az EU-ból. Átlagosan mindössze 22 százalék volt azoknak az aránya, akik szerint országuknak jobbat tenne a távozás az unióból.

Arra a kérdésre, hogy mi jut eszükbe először az EU nevének hallatán, a válaszolók 31 százaléka az egységes piacot, 20 százalékuk a bürokráciát nevezte meg, és mindössze 9 százalék mondta, hogy az uniót a demokráciával azonosítja. Ezen az átlagon belül a britek 38 százaléka, a németeknek pedig a 33 százaléka nevezte meg első helyen a bürokráciát.

A felmérésbe bevontak relatív többsége, 35 százaléka tartja úgy, hogy az uniós alkotmánynak kedvező hatása lenne országára; 27 százalék ezzel ellentétes véleményének adott hangot. A legnagyobb ellenállás ebben a kérdésben is a britek körében tapasztalható: az EU-alkotmányt 48 százalékuk veti el.

MTI - fidesz.hu