A soros elnökség azt követően döntött a kukorica-intervenció megszüntetését célzó bizottsági javaslat tárgyalásának elhalasztásáról, hogy a tagállamok többsége - az Európai Bizottság eredeti javaslatának januári elutasítását követően - az általa kidolgozott kompromisszumos javaslatra is negatívan reagált. Ez, az azonnali eltörlés helyett, a következő két évben korlátozta volna az intervencióban felvásárolható kukorica mennyiségét, és csak a harmadik évben szüntette volna meg az intervenciót teljesen.

A soros elnökséget az is befolyásolhatta mostani döntésében, hogy február végén Glattfelder Béla az Európai Parlament Mezőgazdasági Bizottságában bejelentette, hogy jelentésében az Európai Bizottság jogszabály-tervezetének elutasítását fogja javasolni. Az Európai Parlament várható negatív véleménye tovább csökkentheti a javaslat elfogadásának esélyeit a Tanácsban.

A néppárti képviselő elmondta, az utóbbi hónapok piaci folyamatai egyre egyértelműbben jelzik, hogy a bizottsági javaslat szakmailag megalapozatlan és elhibázott. Az Európai
Bizottság az intervenció eltörlését azzal indokolta, hogy az intervenciósnál alacsonyabb piaci árak következtében folyamatosan nőni fognak az eladatlan intervenciós készletek. Ezzel szemben, a kukorica ára az utóbbi időszakban jelentősen meghaladta az intervenciós árat. Az intervenciós készletek értékesítése folyamatos, ennek következtében idén februárra 3,7 millió tonnára csökkent az intervenciós raktárakban lévő kukorica mennyisége. Az Európai Bizottság ugyanerre az időszakra 9 millió tonnás készletet várt. Az előző évekből visszamaradt intervenciós készletek nélkül ugyanakkor az EU nehezen tudná kezelni a jelenlegi gabonahiányos piaci helyzetet. Mindez azt bizonyítja, hogy az intervencióra szükség van az ellátás biztonsága és az árak stabilitása érdekében.

A kukorica-intervenció tervezett eltörlése ellentétes az Európai Unió időközben meghozott döntéseivel is. Az uniós állam- és kormányfők március 8-9-i brüsszeli csúcstalálkozójukon megegyeztek arról, hogy a bioüzemanyagok bekeverési arányát a hagyományos üzemanyagokban 2020-ra 10%-ra kell növelni. Mivel Európában az erre a célra használt bioetanol döntő részben kukoricából készül, a döntés következtében a kukorica iránt dinamikusan növekvő kereslettel számolhatunk Azzal, hogy az EU-ban előállított alapanyagból gyártják a bioüzemanyagokat, az EU energia-függősége is nagyban csökkenthető.

A javaslat elfogadásának csúszásával egyre nyilvánvalóbbá válik az is, hogy az Európai Bizottság tervezete uniós jogi alapelvekbe ütközik. Brüsszel ugyanis a kukorica-intervenciót már idén, a 2007/08-as gazdasági évtől eltörölné, miközben az idei vetésszerkezet már tavaly ősszel kialakult, a gazdák pedig már beszerezték a vetőmagot és a növényvédő szereket. A mostani csúszás miatt a Tanács leghamarabb júniusban fog tudni dönteni, amikorra már a kukoricát el is vetették. Brüsszel ezzel nyíltan megsértené a visszaható hatály tilalmára és a jogszabályok kiszámíthatóságára, előreláthatóságára vonatkozó uniós jogi alapelveket. "A gazdák, amikor tavaly ősszel eldöntötték, hogy kukoricával vetik be a földjeiket, - teljes joggal - arra számítottak, hogy az intervenció fennmarad. Nem érheti a termelőket kár azért, mert az Európai Bizottság kapkodva és késlekedve hozza meg a döntéseit! A legjobb az lenne, ha az Európai Bizottság végleg visszavonná ezt a megalapozatlan és jogellenes javaslatot"- nyilatkozta Glattfelder Béla.

fidesz.hu