"Nyilvántartásunk alapján Ön az egészségügyi szolgálatás igénybevételére eltartottként jogosult. (...) e jogviszony alapján az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultsága - a Társadalombiztosítási Azonosító Jelét tartalmazó Hatósági Igazolványa és a személyi azonosítására alkalmas okmányok bemutatása mellett - 2007. március 31-ig áll fenn." Ilyen tartalmú levelet küldött szét a múlt héten a Fővárosi és Pest megyei Egészségügyi Pénztár. Csakhogy olyanok is megkapták a levelet (például főállású anyák), akinek biztosítási jogviszonya megmarad.

A főállású anyák jogi státusza rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülő, nem pedig eltartott. Az 1997. évi LXXX. törvény 39. paragrafusának 1. bekezdése szerint a rendszeres gyermeknevelési támogatásban részesülők egészségügyi szolgáltatásának költsége az Egészségbiztosítási Alapot terheli, tehát biztosítotti jogviszonyuk nem szűnik meg április 1-től.

Az egészségbiztosítási pénztár értesítése más hibát is tartalmaz. A levél szerint azoknak a belföldi személyeknek, akik nem rendelkeznek biztosítással, és egészségügyi szolgáltatásra más jogon nem jogosultak, "az egészségügyi szolgáltatási járulék havi összege a minimálbér, vagy az egy főre jutó családi jövedelem, de legalább a mindenkori öregségi nyugdíjminimum 9 százaléka lesz. Tehát vagy a minimálbért, vagy az egy főre jutó családi jövedelmet kell befizetniük járulékként, de legkevesebb a nyugdíjminimum 9 százalékát.

A valóság ezzel szemben az, hogy a minimálbér, illetve az egy főre jutó családi jövedelem csak a járulék alapja, azaz ennek a 9 százalékát, de legkevesebb az öregségi nyudgíjminimum 9 százalékát kell majd havonta befizetni a biztosítással nem rendelkezőknek, ha jogosultságot szeretnének az egészségügyi szolgáltatások igénybevételére. A Magyar Nemzet megkeresésére az Országos Egészségügyi Pénztár sajtóosztálya azt a választ adta, hogy fővárosi és Pest megyei kollégáik éppen ezt írták, csak a lapot megkereső olvasók olvasták félre a leírtakat. Az OEP úgy fogalmaz: a tájékoztató idézett szövegrésze "megadja a fizetendő járulék plafonját jelentő maximum összeghatárt, azaz a minimálbért, illetőleg a minimum összeghatárt, azaz a mindenkori öregségi nyugdíjminimumot. Mindkettő esetében a fizetendő összeg a maximum és a minimum összeg 9 %-át jelenti."

A hivatal a Magyar Nemzet azon kérdésére, hogy miért küldtek ki tájékoztatók a biztosítási jogviszony megszűnéséről azoknak is, akiknél valójában szó sincs erről azt válaszolta: az, hogy valakit arról értesített az egészségügyi pénztár, hogy eltartott hozzátartozóként április 1-től megszűnik az ellátásra való jogosultsága "nem jelenti azt, hogy nincs jogosultsága, hisz egyéb jogcímen rendelkezhet jogosultsággal, de eltartott hozzátartozóként a jelzett időponttól már nem". Azzal védekeznek, hogy míg az eltartotti státuszt sokan bejelentik, arról már rendszerint elfeledkeznek az emberek, hogy ennek megszűnéséről is tájékoztassák őket. Így fordulhatott elő, hogy több olyan személy is megmaradt a rendszerben, aki már saját jogán rendelkezik jogosultsággal, de a rendszer még, mint eltartott hozzátartozót is nyilvántartja - írják.

Mellékesen jegyezik meg: a Magyar Nemzet szerkesztőségét az eltartotti biztosítotti jogviszony megszűnéséről értesítő levéllel kapcsolatban megkereső feldúlt olvasók között több olyan is volt, aki soha nem jelentkezett be eltartottként, másrészt az egészségbiztosítási pénztár levele arról elfelejt tájékoztatni, hogy milyen más jogcímen lehet jogosult az illető az egészségügyi szolgáltatásra. Ehelyett azzal ijesztget, hogy ha nem fizeti be a hónap elején a járulékot, akkor nem kap majd ellátást.

Czirják Imre, Magyar Nemzet


fidesz.hu