Tegnap hajnalban az amerikai haderők őrizetében lévő volt iraki alelnököt a fellebbviteli bíróság ítélete alapján átadták az iraki hatóságoknak. Az akasztásra egy bagdadi katonai támaszponton került sor. Ezúttal "simán" folyt minden, a hatvanas éveiben járó politikust gondosan lemérték és a megfelelő hosszúságú kötelet használták.

A bizarr eljárásra azért volt szükség, mert január 15-én Barzan Ibrahim Tikriti kivégzése véres színjátékba fulladt: a kötél letépte Szaddám Huszein exdiktátor munkatársának és féltestvérének fejét.

Taha Jaszin Ramadant kurdok fogták el 2003-ban Moszul környékén. 2006 novemberében ítélték életfogytig tartó börtönre azért, mert szerepe volt 148 síita lemészárlásában: Dudzsail városkában 1982-ben merényletet kíséreltek meg az iraki elnök ellen, és Szaddám Huszein emberei halomra ölték a feltételezett bűnösöket. A bíróság ítéletét egy kilenctagú fellebbviteli testület túl enyhének találta, és a volt alelnököt halálra ítélte.

Szaddám Huszeint december 30-án végezték ki. (Bírája azóta Nagy-Britanniában kért menedékjogot.) Ezt követte két munkatársának, Barzan Ibrahim Tikritinek és Avad Ahmed Bandarnak a felakasztása január közepén.

A CNN emlékeztetett arra, hogy a kivégzésekkel kapcsolatban - mint most is - iraki és nemzetközi emberi jogi csoportok, az országot megszállva tartó koalíciós erők, sőt még hatalomhoz közel álló iraki jogi szakértők is aggályaikat hangoztatták: politikai-hatalmi nyomást gyanítanak.

Ramadan kivégzésének időpontját - Irakban és külföldön egyaránt - szerencsétlennek tartják. A káoszhoz közeledő országban éppen arra lenne szükség, hogy a felekezetek (szunnita és síita) és népcsoportok (kurdok, arabok) összefogjanak a stabilitás érdekében.

Ramadan kivégzését a Jemenben tartózkodó fia, Ahmed Ramadan politikai gyilkosságnak minősítette. Az akasztásról eddig nem jelentek meg részletek, de Nuri al-Maliki iraki kormányfő tanácsadója, Baszam Ridha - aki jelen volt a kivégzésen - máris elhíresztelte, hogy Ramadan remegett, félt és összeomlott.

Nem sokkal Ramadan kivégzése előtt Washingtonban néhány perces beszédet mondott George W. Bush, és azt tanácsolta az Irakban lévő amerikai katonáknak, hogy bármekkora legyen is a kísértés, "ne csomagoljanak". Az amerikai elnök türelmet kért, mert - mint mondta - az idő előtti kivonulás nyomán az erőszak kiterjedne egész Irakra és pusztító következményekkel járna Amerika biztonságára is.

Több tucat béketüntetőt tartóztattak le New Yorkban és San Franciscóban az iraki háború kitörésének negyedik évfordulóján. A Wall Street-i tőzsde előtt a tüntetők elsősorban az iraki háborús szerződésekben érdekelt cégeket, köztük a Lockheed Martint, a Boeinget, a Halliburtont és a General Elect-ricet állították pellengérre. San Franciscóban az 1960-as évek tiltakozó hagyományait felelevenítve "die-in"-t rendeztek: a tüntetők halotti pózban feküdtek le a földre. A tüntetők között sok volt az egykori vietnami veterán és a korábbi békemozgalmak résztvevője. Többen művérrel kenték be magukat, hogy emlékeztessenek az Irakban 2003 márciusa, a háború kirobbanása óta elesett 3200 amerikai katonára.


Magyar Hírlap - fidesz.hu