A német, a francia, a svéd és még számos európai ország sajtója az Egyesült Államok melletti egyszerű vazallusi hűségnyilatkozatnak értékelte azt a nyilatkozatot, amelyet 10 másik európai ország vezetőjével együtt Medgyessy Péter is aláírt. A több lapban megjelentetett cikk állásfoglalás a háború veszélyét rejtő amerikai törekvések mellett, de az európai fogadtatás azt is kiemelte, hogy a nyilatkozat amerikai érdekek szerint vert éket az Európai Unió országai közé.

Mi előnye származhat Magyarországnak abból, hogy miniszterelnöke ilyen ügybe keveri az európai csatlakozás előtt álló országot? A magyar NATO-tagság kötelezettséggel jár, ám, ahogy a BBC is megjegyzi, ilyen kötelezettsége a békés megoldást szorgalmazó Németországnak és Franciaországnak is van. Két olyan országnak, amely már puszta együttműködésével is az európai stabilitás letéteményese, s ráadásul olyan rendezett és demokratikus európai államközösség kialakításán dolgozik, amely nem vár el kockázatos vazallusi szerepet Budapesttől. A nyilatkozat, amelyet Medgyessy aláírt, nemcsak hogy semmilyen diplomáciai távlatot nem nyitott meg Európában, de egyeztetés, sőt figyelmeztetés nélkül alattomosan támadta hátba azt a német-francia központú uniós külpolitikát, amely távol kívánja tartani Európát az amerikaiak vitatható jogosultságú háborújától. A cikk annál is ingerültebbé tette Berlint, Párizst, Stockholmot, Amszterdamot, Brüsszelt, Koppenhágát és a magyar csatlakozás még számos támogatóját, mert az EU-külügyminiszterek éppen pár napja fogadtak el közös álláspontot az iraki válság ügyében.

A magyar kormányfő ezt a politikai arcátlanságot az itthon már megszokott jótét kioktatással kommentálta. A nézetkülönbségek kibeszélése, mondta, csak használ az egységes európai külpolitika kialakításának, mivel "az utóbbi időben kicsit ellankadt a közös európai politika fölötti gondolkodás". Félretéve azt, hogy az EU szerkezetváltása fölötti gondolkodás soha nem volt még ennyire élénk, és ha ezt megingatják, annak a magyar csatlakozás látja kárát, az Európai Unió eddig sajtóbeli üzengetés nélkül, tárgyalással tudott olyan nemzeti érdekeket összesítő terveket megvalósítani, mint a közös pénz bevezetése vagy a bővítés. Ezek békét és jólétet hozó tervek voltak, amelyek az ilyenszerű gondolatélénkítő szándékoktól függetlenül is megvalósultak. Igaz, a mindenkit egyformán felhasználó amerikai világuralmi politika számára egy túlságosan erős Európát vetítettek előre, amelyben nem ártott már a "problémakibeszélés".

Medgyessy Péter ősszel még csak Bush kabátfeladójának tűnt, aki Kovács László szavaival szólva mert kicsinek lenni. De a stabilizáló szerep, amely miatt a határon túli magyarok ügyében visszakozott, annyira már nem volt fontos, ha az amerikai érdekről lett szó. A magyar kormány a csatlakozás küszöbén helyesnek találta, hogy egy sajtóban közölt nyilatkozattal lejárassa az európai egyeztetési gyakorlatot és kiismerhetetlen veszélybe sodorja a magyar csatlakozást és biztonságot. De még a politikai összefüggéseket félretéve is, pusztán az itthoni emberek józan vélekedéséből kiindulva egyszerűen fel lehetett volna tenni kérdést: a háborús veszély és az idegen háború elkerülése között mi a helyes választás?

Medgyessy Péter a nyilatkozat aláírásával az európai önérzetű Magyarországot sok európai ember szemében szimpla amerikai klienssé, bizonytalan politikájú országgá tette. Számos vonatkozásban hasonlóvá saját politikusi jelleméhez.

Panek Sándor jegyzete - Délmagyarország online