"-Megtartották volna a mai találkozót, ha nem oroszoké a Malév?

-Nem."

A fenti választ az orosz külügyminisztérium egyik tisztviselője adta tegnap a Magyar Hírlap kérdésére. A magyar légitársaság sorsa a kétoldalú kapcsolatok alakulásának egyfajta fokmérője volt Moszkva szemében, vagy mint ahogy egy másik tekintélyes orosz diplomata megjegyezte: az orosz-magyar kapcsolatok lakmuszpapírja. Gyurcsány Ferenc ugyanis informális úton egyértelműen, a Vlagyimir Putyinnal folytatott tárgyalásokon pedig diplomatanyelven odaígérte a privatizációs győzelmet az oroszoknak. A magyar kormányfő mai moszkvai látogatását csak a héten jelentette be a Külügyminisztérium, a vizitet azonban a Borisz Abramovics meghatározó tulajdonában lévő AirBridge győzelme után kezdték el szervezni. Látogatás persze az oroszok veresége esetén is lett volna, csak akkor Mihail Fradkov miniszterelnökkel találkozott volna Gyurcsány, finoman szólva fagyos légkörben. Most semmi akadálya a felhőtlen, baráti csúcsnak. Vagy mégis?

Vitatott áramlatok

"-Gyurcsánynak hitet kell tennie most a Kék Áramlat mellett?

-Fölösleges. Ez már megtörtént."

A már idézett beszélgetés az orosz diplomatával valószínűleg nem így folytatódott volna, ha Gyurcsány az International Herald Tribune-nek nyilatkozva nem szólja el magát: ő jobban bízik a Kék Áramlat gázvezetékben, mint a Nabuccóban. Előbbi az orosz gázt hozná Törökországból Nyugat-Európába, utóbbi elsősorban kazah és iráni energiahordozót szállítana ugyanabból az irányból. A Kék Áramlat elsősorban Gazprom-üzlet - azaz orosz -, a Nabucco az unió meghatározó projektje. Része a brüsszeli energiastratégiának, amelyet a Fidesz szerint a kormányfő megsért orosz különalkujával (lásd interjúinkat a 3. oldalon). Más vélemények szerint Gyurcsánynak éppen arról kell számot adnia Moszkvában, hogy az ellenzéki támadások után miért nevezte egyenértékű tervnek a Kék Áramlatot és a Nabuccót. Mint a fenti válasz is jelzi, Moszkvában ezt nem várják el Gyurcsánytól, forrásunk szerint megértik, hogy belpolitikai okokból miért kell finomabban fogalmaznia. Az alku ugyanis már megköttetett: a Gazprom és a Mol közös cége az év derekáig méri fel az Oroszországot Törökországgal összekötő Kék Áramlat gázvezeték Magyarországon át Észak-Olaszországig nyúló meghosszabbításának és egy hozzá kapcsolódó nagy magyarországi gáztároló építésének megvalósíthatóságát. Ebben nincs semmi titkos.

Ha Magyarország mégis kihátrálna, egyszerűen kimaradna a buliból. Moszkva ugyanis hasonló egyezséget kötött Belgráddal, a vezeték így akár ki is kerülhetné hazánkat. A koszovói rendezést várhatóan megvétózó Oroszország ma bármit kérhet Szerbiától. Tehát a gázról tárgyalnak és beszélnek is majd Moszkvában, megállapodni azonban már, illetve még nincs miről.

Jóváhagynak, aláírnak

"A megállapodástervezetek felölelik a villamos energia, a csúcstechnológiák és a szállítási infrastruktúra területét."

A mai megbeszélések témáiból Alekszandr Gromov, az orosz elnöki hivatal sajtótitkára a fentieket emelte ki. Az első részben a paksi erőmű üzemidejének meghosszabbításában orosz részvételt, illetve közös ukrajnai és magyarországi projekteket jelenthet. Úgy tudjuk, utóbbi része a Kapolyi László szocialista képviselő érdekeltségében lévő System Consulting vásárosnaményi gázerőmű-vállalkozása. A csúcstechnológia témakörön elsősorban a közös miskolci nanotechnológiai bázis megvalósítása értendő. A Kreml-hivatalnok által felvetett harmadik témakör sem jelent újdonságot: ez a záhonyi logisztikai központ. Az orosz-ukrán-magyar közös vállalkozásból a tavaly tavaszi megállapodás ellenére továbbra sincs semmi. Néhány hete egy háromoldalú kijevi egyeztetésen mindenki a másikra mutogatott.

Putyin mellett Gyurcsány Moszkvában találkozik Mihail Fradkov miniszterelnökkel, és külön szakmai megbeszéléseket is folytat. A két kormányfő valószínűleg néhány újabb, inkább csak formális keretmegállapodást is szignál. Jelenlétükben írhatnak alá több, Oroszországban megvalósuló magyar-orosz projektet, elsősorban az egészségügy, mezőgazdaság, lakásépítés területén. Kevésbé örülhetnek a jelen lévő magyar cégek képviselői egy u
u másik szignónak: a moszkvai magyar kereskedelmi kirendeltség eladásának. (A kirendeltség helyzetét kormányközi megállapodás szabályozza, így értékesítéséhez is ilyen szintű megállapodás szükséges.) A plazanagyságú épület közel van az orosz kormányszékházhoz és az amerikai nagykövetséghez. Fekvése miatt ingatlanszakértők a legértékesebb épületek közé sorolják a világ egyik legdrágább városában. Az ingatlant kezelő külügyminisztérium a racionalizálás érvét hozta fel az eladás mellett. A tárca szerint az épület fenntartása veszteséges, a felújítása túlságosan drága lenne, és a mai külkereskedelmi kapcsolatokban, amelyekben jobbára magáncégek vesznek részt, nincs szükség éttermet, szállodát is magában foglaló kereskedelmi képviseletre. Az érintett cégek másképp gondolják, s tény, hogy több kelet-európai ország is mostanában hoz létre egységes kereskedelmi központot Moszkvában.

Dübörgő együttműködés

"Kevesebb beszéd, több munka, kevesebb múlt, több jövő, kevesebb ideológia, több üzlet, kevesebb kormányzati kontaktus, több vállalati és regionális együttműködés."

Bő két éve mondta a fentieket Moszkvában Gyurcsány Ferenc. Akkor megtapsolták a magyar és az orosz üzletemberek, s ha az ígéretekből nem is valósult meg minden, füttyszóval ma sem fogadnák a miniszterelnököt. A két kormány alapvetően segíti vagy legalábbis nem gátolja a tőkeáramlást, a kölcsönös befektetéseket. Bürokratikus szabályokra persze magyar és orosz üzletemberek is panaszkodnak, ám gyakorta csak megszokásból. Moszkvára csak a magyar hústermelők gondolhatnak jogos haraggal, de a baromfipestissel kapcsolatos orosz szigor ellen aligha tehet sokat a magyar agrárvezetés, hiszen az még a sokkal jobb alkupozícióban lévő németeknek sem sikerült. (De nincs kizárva, hogy ma sikerül valamilyen enyhítést kiharcolni Moszkvában.)

A gazdasági együttműködés összesített adatai rendkívül impozánsak. A magyar export tavaly 71 százalékkal növekedett 2005-höz képest, az orosz behozatal 27 százalékkal bővült. Ez még akkor is látványos ugrás, ha a magyar kivitel megugrása az OTP, a Mol és a Trigránit oroszországi vásárlásainak, míg az orosz importbővülés a növekvő energiaáraknak a következménye. A gáz- és olajbehozatal miatt a két ország külkereskedelmi egyenlegében 4,2 milliárd dolláros mínuszban vagyunk.

Könyv most nem lesz

A tavaly visszakapott 136 sárospataki köteten túl egyelőre nem várható, hogy Moszkva újabb, a második világháborúban Oroszországba hurcolt műkincset adjon vissza. Ezt itthon sem szorgalmazzák különösebben. Mint lapunknak a szaktárcánál elmondták: most a kölcsönös kulturális és oktatási együttműködésen van a hangsúly.

Máté T. Gyula, Magyar Hírlap


fidesz.hu