A mintegy kétezer doboznyi gyűjtemény a párt 1919. szeptemberi alapításától kezdve egészen napjainkig tartalmaz feljegyzéseket, visszaemlékezéseket, levelezéseket. A The Guardian értesülései szerint olyan dokumentumok válnak hozzáférhetővé a nyilvánosságnak, amelyek az Amerikai Egyesült Államok Kommunista Pártjának alapítását, FBI általi üldöztetését részletezik, információval szolgálnak a mozgalom és Lenin kapcsolatáról, valamint a kommunisták szerepéről az amerikai polgárjogi törekvésekben. Emellett a párt lapjának, a Daily Workernek csaknem egymillió archív fotója és filmfelvételek is hozzáférhetők lesznek.

A The New York Times például kimazsolázott egy Lenin-interjút, amelyet Moszkvában készített a párt újságírója. Ebben a szovjet vezető az Egyesült Államokról mint "bizonyos szempontból nagyszerű" országról beszél, és megkérdezi, hogy "mikor érkezik végre a forradalom Amerikába".

A tengerentúli kommunista párt aktáinak jelentős részét még a múlt század harmincas, negyvenes éveiben Moszkvába szállították, mert tartottak a rendőrség zaklatásaitól. Ezek a dokumentumok a Szovjetunió összeomlása után kutathatóvá váltak, a kópiák az Egyesült Államokban is hozzáférhetők. A most megnyitott gyűjteményt a New York-i Egyetem Tamiment könyvtárában helyezik el.

A pártot gyakran úgy állítják be, mint ami idegen az amerikai életfelfogástól, pedig a kezdetektől annak velejárója - mondta Sam Webb az amerikai kommunisták elnöke. A politikus szerint a nyilvánosságra hozott anyagok segíthetnek abban, hogy az emberek az eredeti dokumentumok alapján és ne a média szűrőjén keresztül ismerjék meg az amerikai kommunistákat.

A tengerentúli kommunista párt fénykorában, az 1940-es években százezer tagot számlált. A későbbi politikai boszorkányüldözés, a McCarthy-éra, a sztálini rémtettek nyilvánosságra kerülése azonban sokakat eltántorított a mozgalomtól. Napjainkban háromezren vesznek részt a szervezet munkájában, elnökjelöltet - Gus Hall személyében - utoljára 1984-ben állítottak.

MH-összeállítás


fidesz.hu