Az új - 1747-es sorszámú - határozat megtiltja Iránnak a fegyvervásárlást, egyszersmind elvárja, hogy a világ országai tartózkodjanak iráni fegyverek vásárlásától.

A dokumentum - az első, 1737-es határozat rendelkezéseit kiterjesztve - előírja az iráni atom-, illetve rakétaprogramban érintett 15 újabb iráni tisztségviselő, illetve 13 újabb szervezet vagyonának befagyasztását, és utazási korlátozásokat is életbe léptet e személyekkel szemben. Az érintett személyek fele a Forradalmi Gárdához - az iszlám köztársaság elit fegyveres alakulatához - kötődik.

A szöveg felhívást tartalmaz arra vonatkozóan is, hogy a nemzetközi közösség tartózkodjon az iráni kormánynak szánt kölcsön vagy egyéb pénzügyi segítség nyújtásától.

A BT a határozatban felkéri a Nemzetközi Atomenergia-ügynökséget (NAÜ), hogy 60 napon belül készítsen jelentést arról, Irán felfüggesztette-e az urándúsítást, s arra figyelmezteti Teheránt, ellene irányuló - újabb BT-határozatba foglalandó - további lépésekkel számolhat, ha nem tesz eleget a felszólításnak. Ezzel összefüggésben az első, 1737-es határozathoz hasonlóan az új dokumentum is az ENSZ-alapokmány 41. cikkére utal, amely gazdasági és kereskedelmi büntetőintézkedések kivetésére ad felhatalmazást, kizárva az erő alkalmazását.

Egy kompromisszum eredményeképpen a dokumentum a NAÜ egy korábbi határozatára utalva felhívást tartalmaz az egész Közel-Kelet tömegpusztító fegyverektől mentessé tételére.

A brit ENSZ-nagykövet a szavazás után úgy nyilatkozott, a határozat "félreérthetetlen jelzés az iráni kormánynak és az iráni népnek arról, hogy a nukleáris fegyverkezés útja, amelyet Irán követ, elfogadhatatlan a nemzetközi közösség számára".

Manusehr Mottaki iráni külügyminiszter a BT-hez továbbítandó üzenetében azt írta, az újabb szankciók csak fokozzák Irán atomenergia-ügyi törekvéseit.

A BT New York-i ülésén a külügyminiszter képviselte Teheránt, miután Mahmúd Ahmadinezsád iráni elnök - aki korábban arról beszélt, hogy jelen lesz a szavazáson - nem utazott el az Egyesült Államokba, arra hivatkozva, hogy Washington nem állította ki időben a szükséges számú vízumot az iráni küldöttségnek.

Noha az új szöveg csak korlátozott mértékben szigorít az iszlám köztársaság ellen tavaly decemberben szintén BT-határozattal elrendelt büntetőintézkedéseken, a nagyhatalmak abban reménykednek, hogy a határozat viszonylag gyors és egyhangú elfogadása megfelelő figyelmeztetés Teherán zámára abból a szempontból, hogy a perzsa állam mind szigorúbb szankciókra számíthat, valahányszor figyelmen kívül hagyja a BT által kitűzött határidőt az általa folytatott urándúsítás felfüggesztésére. (Teherán, mint azt a NAÜ megállapította, a dúsítás felgyorsításával válaszolt a december 23-i első szankciós BT-határozatra.)

Irán azt hangoztatja, soha nem mond le az urándúsítás és nukleáris fűtőanyag előállításának jogáról. Az Egyesült Államok és Washington egyes szövetségesei attól tartanak, a teheráni atomprogram valódi célja nukleáris fegyverek létrehozása.

MTI - fidesz.hu