fidesz.hu főoldal
Hírek
Interjú
Publicisztika
Európai Unió
Mondatok
Kereszténység, kisebbségvédelem: Orbán hiányolja a Berlini Nyilatkozatból
2007. március 25., 13:15
Általánosságban megelégedéssel nyilatkozott az Európai Unió jubileumi csúcsértekezletén elfogadásra kerülő Berlini Nyilatkozatról az Európai Néppárt alelnöki tisztét betöltő Orbán Viktor, aki ugyanakkor hiányolta, hogy a dokumentum nem utal a keresztény értékekre, illetve a kisebbségvédelemre.

Az Európai Néppárt azon az állásponton van, hogy a lehető legtöbbet meg kell menteni a francia és a holland népszavazáson elutasított tervezet tartalmából. Az ugyanakkor a korábbi formában nem hagyható jóvá, nem lehet a nemleges voksokat meg nem történtnek tekinteni - jelentette ki Brüsszelben Orbán Viktor, az Európai Parlament legnagyobb pártja, az Európai Néppárt (EPP) alelnöke.

Az Európai Unió elmúlt ötven évét sikeresnek minősítették az európai konzervatív és kereszténydemokrata pártok vezetői
Berlinben szombaton tartott találkozójukon.

Az Európai Unió holnap ünnepli megalakulásának ötvenedik évfordulóját, ez alkalommal kerül elfogadásra a Berlini Nyilatkozat.

A dokumentumról a Fidesz elnöke általánosságban megelégedéssel nyilatkozott. Orbán Viktor ugyanakkor hiányolta, hogy a dokumentum nem utal a keresztény értékekre, illetve a kisebbségvédelemre, amit a maga részéről egyfajta kudarcnak minősített. "A nem vállalt identitás mindig a gyengeség jele" - hangoztatta Orbán Viktor, utalva arra, hogy a néppárti nyilatkozat egyértelműen beszél a keresztény és zsidó kulturális gyökerekről. Hozzátette ugyanakkor, hogy mindezzel kapcsolatban személyes véleményét fogalmazta meg, természetesnek nevezve, hogy a Berlini Nyilatkozatot minden politikus másként értékelheti. A nyilatkozat sikeresnek minősítette az Európai Unió elmúlt ötven évét.

A tanácskozáson elfogadott nyilatkozatot ismertetve Orbán Viktor kiemelte, hogy az elmúlt ötven év háború nélkül telt el, a kontinens nyugati felének életminősége jelentős mértékben javult, s a békepolitika mellett az unió egy vonzó gazdasági modellt volt képes felmutatni. Az elmúlt tizenöt év sikerében pedig már Kelet-Európa, s ezen belül Magyarország is részt vett - hangsúlyozta a magyar konzervatív politikus, utalva az 1995 óta történt bővítésekre, az euró bevezetésére és a schengeni megállapodásra.

A találkozón részt vett Angela Merkel kancellár, az EU-csúcs házigazdája, aki egyben a Német Kereszténydemokrata Unió (CDU) elnöke. Felszólalásában az unió elnöki tisztét betöltő kancellár asszony az elsősorban lengyel, cseh, brit és holland fenntartások ellenére kiállt az alkotmányozó folyamat továbbvitele mellett. "Legkésőbb a 2009-es európai parlamenti választások előtt meg kell mutatnunk az embereknek, hogy miként tovább" - hangoztatta a kancellár asszony, aki jelképesnek tartotta, hogy az EU-t alapító Római Szerződés 50. évfordulója alkalmából rendezett ünnepi csúcsnak a korábban megosztott Berlin a házigazdája.

Jean-Claude Juncker kuxemburgi miniszterelnök, az unió egyik legtekintélyesebb politikusa szintén a néppárti tanácskozáson azt állította, hogy az Európai Uniónak nem célja átalakulni Európai Egyesült Államokká. Ugyanakkor az szerinte elfogadható, hogy a szervezetnek olyan alkotmánya legyen, amely a közlekedéstől a terrorizmus elleni küzdelmen át a klímaváltozás megállításáig különböző témák sokaságát öleli fel.

Az EPP ünnepi csúcsértekezletén részt vett Dávid Ibolya, a Magyar Demokrata Fórum elnöke is.

MNO - fidesz.hu