A Berlini Nyilatkozat aláírását megelőző ünnepélyes ceremónián még José Manuel Barroso, az EU-bizottság elnöke, Hans-Gert Pöttering, az Európai Parlament elnöke, valamint Romano Prodi olasz miniszterelnök szólalt fel, s Prodi révén Fejtő Ferenc, a Párizsban élő világhírű magyar történész is a csúcs részesévé vált: az olasz miniszterelnök ugyanis beszédét Fejtő egyik gondolatával fejezte be.

Az EU soros elnöke, Angela Merkel beszéde elején felidézte gyerekkorát, amikor - még az NDK lakosaként - Kelet-Berlinben nevelkedett, s gondolni sem mert arra, hogy nyugdíjas kora előtt valaha is Nyugatra látogathat majd. "S mégis, a berlini fal leomlott. Én pedig a saját tapasztalatom révén tanulhattam meg, hogy semmi sem megváltoztathatatlan" - mutatott rá Merkel, aki szerint mindez reményt nyújt azoknak, akik ma sem akarnak beletörődni az igazságtalanságokba.

Merkel rámutatott: Európa a közös értékekre alapozódik, s legfőbb jellemvonása, tulajdonsága a tolerancia. "Évszázadokra volt szükségünk, hogy ezt megtanuljuk. A tolerancia felé vivő út katasztrófákon át vezetett... De ma egységben élünk, úgy, ahogy a múltban még soha nem tettük. Minden egyes tagállam hozzájárult Európa egyesüléséhez, a demokrácia és a jogállamiság konszolidációjához. S a kelet-közép-európai férfiak és nők szabadságvágyának köszönhető, hogy képesek voltunk végleg lezárni Európa mesterséges megosztottságának korszakát."

Merkel beszédében hangsúlyozta a szabadság fontosságát, beszélt arról, hogy minden tevékenység középpontjában az ember áll, akinek méltósága megsérthetetlen (s ennek kapcsán - hangsúlyozva, hogy saját személyes véleményét mondja - hozzátette, hogy ez a koncepció Európa zsidó-keresztény gyökereiből is fakad). Egyben figyelmeztetett az európai egység fontosságára, hiszen az európai országok külön-külön gyengék a világméretű kihívások leküzdésére. "Európának soha nem szabad hagynia, hogy bármilyen kérdésben is megosszák" - szögezte le.

Külpolitikai kérdésekről szólva Merkel kiállt amellett, hogy az EU szoros és baráti kapcsolatot tartson fenn az Egyesült Államokkal, globális stratégiai partnerséget alakítson ki Oroszországgal, illetve segítse, hogy a NATO erős maradjon. Jelezte: az EU kész felelősséget vállalni a világpolitikai kérdésekben, s ezt jelzi az is, hogy előző nap az ENSZ-ben az európaiak szintén elfogadták az Irán elleni új szankciós határozatot.

A német kancellár rámutatott, hogy az EU struktúrájának alkalmazkodnia kell az új helyzethez, ahhoz, hogy immár 27 állam alkotja a szervezetet. Ehhez hatékonyabb intézményekre és az eddiginél több feladatkörre van szüksége, illetve főként arra, hogy ezeket a feladatköröket jobban meghatározzák, alaposabban különválasztva, mi az, ami közösségi hatáskör, s mi az egyes országok feladata.

José Manuel Barroso többek között arról beszélt, hogy milyen nagy jelentőségű a mostani csúcs helyszíne, az, hogy az egyesített Berlinben tarthatják a tanácskozást. Hangsúlyozta: az európai emberek büszkék lehetnek az elmúlt 50 év sikereire, arra, hogy béke van, jólét, s kontinensük hatalmas gazdasági fejlődésen ment át.

Utalt arra, hogy az Európai Unió nem valami elvont, "idegen" dolog, hanem egy közös terv - s hogy nem szabad a kudarcokért mindig Brüsszelt hibáztatni, hiszen ami történik, az a tagok közös felelőssége. Ami pedig a jövőt illeti, ő is azt hangoztatta, hogy az EU-nak erős intézményekre van szükséges, s a tagállamoknak képesnek kell lenniük a közös cselekvésre.

Hans-Gert Pöttering - Barrosóhoz kapcsolódva - felhívta a kontinens lakosainak, s főként a fiataloknak a figyelmét, hogy Európa a saját országukban kezdődik, s hogy az EU és az egyes országok "párban vannak", egymástól elválaszthatatlanok. Ugyanakkor részletesen foglalkozott az Európai Parlamenttel, azzal, hogy ez a testület milyen fontos szerepet játszott az egyesülési folyamatban, s a 10 új tagállam 2004-es felvételében.

Romano Prodi egyebek mellett azt elemezte, hogy az EU, mint az alapértékek közössége már létezik, a tényleges, gyakorlati Európai Uniót viszont tovább kell építeni. Ehhez új szabályok kellenek - de nem kell a nulláról indulni, hiszen az EU alapokmánya (amelyet 2004-ben Rómában írtak alá, de amely a francia és a holland elutasítás miatt vakvágányra került) nagyon megbízható alapot ad az új alapdokumentum kidolgozásához. S Prodi beszéde végén Fejtőt idézve (aki nagy európai történészként és íróként mutatott be) azt mondta: az alkotáshoz jóérzés, türelem, hit, de egyben egy csipetnyi őrültség is szükséges. "Íme tehát, Európának egy kicsit újból meg kell találnia saját kreatív őrületét" - fogalmazott az olasz kormányfő.

MTI - fidesz.hu