Mint Merkel közölte, a németek - az EU soros elnökei - minden tőlük telhetőt meg fognak tenni azért, hogy a júniusi EU-csúcsra elkészüljön az a menetrend, amely a francia és holland elutasítás nyomán létrejött alkotmányos válságból való kilábalás fő szakaszait tartalmazná. Ha ezt a menetrendet a többi tagállam júniusban elfogadja, akkor Merkel szerint a következő EU-elnökség - azaz Portugália - az év második felében összehívhat egy kormányközi konferenciát az alkotmány ügyének megtárgyalására, a szükséges döntések meghozatalára. Azt azonban egyelőre nem tudni, hogy egy új vagy legalábbis alapvetően átdolgozott dokumentumról lenne-e szó, avagy a számos tagország által már ratifikált régi szerződést lehetne - lehetőleg minimális módosításokkal - újra a tárgyalóasztalra tenni.

Az EU-csúcson elfogadott Berlini Nyilatkozatban az állam- és kormányfők csak arra vállaltak kötelezettséget, hogy a 2009-es európai parlamenti választásokig az EU-t "megújított közös alapra" akarják helyezni. A részletekben azonban olyan komolyak a nézeteltérések a tagállamok között, hogy még magát az alkotmány szót sem használták a dokumentumban, s inkább ezt a körülírást alkalmazták. Mindenesetre Hans-Gert Pöttering, az Európai Parlament elnöke ugyanezen a sajtóértekezleten leszögezte: nagyon gyors döntésekre lesz szükség, hiszen 2009 júniusáig, az új EP-választások időpontjáig nem csak a megoldást kell megtalálni az alkotmányos problémára, de azt addig az összes tagállamban ratifikálni is kell. José Manuel Barrosó, az Európai Bizottság elnöke pedig a sajtótájékoztatón emlékeztetett: annak idején, 2004-ben az eredeti EU-alkotmányt az összes tagállam aláírta, azaz nem lehetnek "kívülállóak": most mindegyiknek konstruktív hozzájárulást kell tanúsítania.

Barroso egy kérdésre válaszolva megerősítette, hogy az európai egység érdekében kifejtett erőfeszítéseiért Helmut Kohl volt német kancellárt Nobel-békedíjra fogja jelölni. Angela Merkel pedig arról beszélt, hogy a csúcs záróeseményén, az állam- és kormányfők vasárnapi munkaebédjén külön is köszöntötték Jacques Chirac francia államfőt, akinek ez az utolsó EU-csúcsértekezlete, hiszen nem indul újra az elnöki tisztért, s így idén májusban mindenképp távozik hivatalából. Merkel szerint Chirac "nagy európai" volt, José Manuel Barroso pedig azzal méltatta a francia államfő tevékenységét, hogy noha voltak közöttük nézeteltérések, Chirac mindig szilárdan kiállt az európai integráció mellett.

A francia államfő egyébként az ebéden beszédet mondott, s e "politikai végrendeletében" három prioritást határozott meg a jövő Európai Uniója számára: a Kereskedelmi Világszervezetben zajló, a világkereskedelem liberalizálásáról folyó tárgyalások sikerre vitele (de úgy, hogy az Egyesült Államok is tegyen engedményeket, illetve hogy mindez segítsen a fejlődő országok helyzetén), az éghajlatváltozás megakadályozása (itt különösen az Egyesült Államokkal kellene egyezségre jutni, hogy az is bekapcsolódjon e folyamatba), s végül stratégiai partnerség kialakítása az EU és Oroszország között.

MTI - fidesz.hu