Az EU-csúcsértekezleten elfogadott Berlini Nyilatkozatban az állam- és kormányfők arra tettek ígéretet, hogy a 2009-es európai parlamenti választásokig az EU-t "megújított közös alapra" akarják helyezni. Hans-Gert Pöttering, az Európai Parlament elnöke ezt a csúcsot záró sajtóértekezleten úgy értelmezte, hogy addigra nem pusztán az új megállapodásnak kell megszületnie, de azt ratifikálni is kell a tagállamok részéről. Angela Merkel német kancellár, az EU soros elnöke pedig ugyanezen a sajtóértekezleten arról beszélt, hogy a következő, portugál elnökség alatt, azaz 2007 második felében már össze is hívhatnak egy kormányközi konferenciát az alkotmány ügyének megtárgyalására, a szükséges döntések meghozatalára. Kaczynski viszont a csúcs után, Berlinben azt mondta újságíróknak, hogy "szép célkitűzés lehet" a szerződés elfogadtatása még 2009 előtt, de neki ez irreálisnak tűnik: szerinte inkább elképzelhető, hogy a 27 tagállam 2009-ig egyetértésre jut magáról a szövegről, s a szerződés 2011-ben léphet majd életbe.

Tony Blair saját sajtóértekezletén határozottan leszögezte: az irániak által őrizetbe vett brit katonák iraki felségvizeken voltak, s Teheránnak meg kell értenie, hogy lépése igazolhatatlan és hibás. Blair szerint nagyon súlyos helyzet alakult ki, s bár reményét fejezte ki, hogy az ügyet néhány napon belül meg lehet oldani, figyelmeztetett: minél gyorsabban kerül sor erre, annál jobb ez mindenki számára. Jacques Chirac francia államfő újságíróknak nyilatkozva az EU-tagállamok vezetőinek teljes szolidaritásáról biztosította a londoni vezetést, s ő is leszögezte: "egyértelműen kiderül, hogy ezek a katonák az elfogás pillanatában nem voltak iráni övezetben".

Berlin belvárosában egyébként a csúccsal párhuzamosan különböző globalizáció-ellenes és anarchista csoportok tartottak tiltakozó megmozdulást, de a vasárnapi rendezvény gyakorlatilag kudarcot vallott: a szervezők által várt 5-10 ezer ember helyett csak mintegy 500-an tüntettek "a tőke Európája" ellen.

fidesz.hu