A Németország és egyben Európa egyik legtekintélyesebb konzervatív napilapjában megjelent írásában Sólyom László mindenekelőtt azt hangsúlyozta, hogy a kontinens Magyarország számára mindig is a jogállam eszméjét jelentette. A magyar államfő emlékeztetett arra, hogy a kommunizmus időszakában az ország szempontjából a kontinens nyugati fele és az ott végbemenő integráció a jog-, illetve a jóléti állam eszméjét testesítette meg. Amikor azután a magyarok sorsuk irányítását ismét a saját kezükbe vehették, az egyenjogúságra való törekvés az alkotmányos állam kialakítása és a politikai stílus meghatározása érdekében valódi hajtóerővé vált.

A köztársasági elnök hangsúlyozta: a korábbi diktatúra viszonylag friss tapasztalataival rendelkező Magyarország különösen tudatában van annak, hogy a jogállamiság, valamint az alapvető - köztük az emberi - jogok védelme jelentik az európai együttélés elengedhetetlen külső kereteit. Ez vonatkozik a terrorizmus elleni harcra is. Az alapvető jogok védelmének elsődlegességét soha nem lehet feladni, még akkor sem, ha bizonyos esetekben új egyensúly megteremtésére van szükség - írta Sólyom László, hangsúlyozva: az európai integráció alapja válik kérdésessé akkor, ha a hatékonysági megfontolásokat előnyben részesítik a jogállamisággal szemben.

Az államfő cikkében emlékeztetett arra, hogy több mint 2,4 millió magyar származású ember él a szomszédos államokban, s az unió kibővítése által - mint fogalmazott - valamennyien ugyanahhoz a közösséghez tartoznak. Ennek kapcsán Sólyom László nyomatékosan utalt arra, hogy az Európai Unió felvételi feltételei közé tartozik a kisebbségek védelme is, s mindez megalapozza azt a reményt, hogy a nemzeti kisebbségek védelme az unió keretein belül valóban érvényesül. Ezzel összefüggésben az államfő rámutatott: noha ezek a remények még nem teljesültek, az EU alkotmányos szerződésének tervezetébe - Magyarország javaslatára - bekerült az a megfogalmazás, hogy a személyek, a kisebbségek jogainak védelme az unió alapvető értékei közé tartozik.

A köztársasági elnök emlékeztetett arra is, hogy a környezetvédelem célkitűzése már a rendszerváltozást megelőző időszakban is jelen volt Magyarországon, amikor magyarok a nyolcvanas években tiltakoztak egy a környezetnek ártó, dunai duzzasztógát felépítése ellen. Később az alkotmánybíróság a környezet védelmét alkotmányos alapelvnek nyilvánította, s mint Sólyom hangsúlyozta: számára a környezet védelme és e védelem tartós biztosítása az európai identitás alapját jelenti.

A Római Szerződés 50. évfordulója alkalmából írt ünnepi cikkében a magyar államfő hangsúlyozta: Európa közös kultúrát, közös történelmet és közös világlátást is jelent.

MTI - fidesz.hu