A közösségi intézmények, tagállami szervek és nemzetközi emberjogi szervezetek delegáltjai beszédeikben kiemelték, hogy az emberjogi normák betartására az Európai Unión belül és kívül egyaránt szükség van, ezért elengedhetetlen egy koherens és összehangolt EU-s politika kialakítása emberjogi kérdésekben.

Gál Kinga az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság alelnökeként felszólalásában hangsúlyozta, hogy az Európai Parlament fontossága az emberi jogok védelme területén abban áll, hogy szabadon kimondhatja, felvetheti a problémákat és az igazságot, amit más EU-s intézmények vagy az Uniós tagállamok kormányai nem mondanak ki nyíltan. Ez lehetőség, de egyben felelősség is. Az új tagállamok képviselői fokozott érdeklődést mutatnak az emberi jogok védelme iránt, mert az azt sértő politikát még saját bőrükön érezhették.

Gál Kinga hozzászólásában felhívta a figyelmet az EU-s emberjogi politika területén alkalmazott kettős mérce elkerülésének jelentőségére is. A csatlakozási folyamatban a koppenhágai politikai kritériumok betartását szigorúan számon kérte az Unió a csatlakozásra váró tagállamoktól, azonban a bővítést követően felhagyott ezzel a politikával, annak ellenére, hogy az emberjogi problémák távolról sem szűntek meg létezni ezekben az országokban. Ebben a tekintetben is következetességre, vagyis az emberjogi ügyek folyamatos nyomon követésére van szükség. Ezt a feladatot láthatja el a jövőben egy hatékony Alapjogi Ügynökség.

Beszédében a képviselő asszony kiemelte: az EU-nak - a nemrég létrehozott Alapjogi Ügynökség révén is - fokozottan figyelnie kell a saját határain belüli emberjogi problémákra. Ezek közé tartozik a gyermekjogok védelme, a rendőrségi túlkapások megelőzése, a szólás- és gyülekezési szabadság érvényesítése mellett a hagyományos nemzeti kisebbségek megoldatlan kérdései, valamint az EU számára továbbra is kihívást jelentő ügyek megoldására.

fidesz.hu