A Fidesz európai parlamenti képviselője arra hívta fel a figyelmet, hogy a II. világháború után a nemzetállamok visszaszorulása volt a jellemző. Mint fogalmazott, akkor is és azóta is egy nagy kérdés, hogy az európai integrációs folyamatokat, hogyan lehet a démosszal összeegyeztetni. Schöpflin az uniós intézmények legitimációjáról szólva elmondta, a tagállamok nem kifejezetten támogatják ezen a szinten az erősödést. Kitért arra is, hogy Európa a ki országok fölrésze. Magyarázatképp hozzátette, az uniót 6 nagy, és 21 ország alkotja.

Európában mégis a nagyok döntenek, pedig a problémákat egyedül nem lehet megoldani - húzta alá a fideszes politikus, hozzáfűzve: az unióban ugyan megvan az integráció gyakorlati szinten az értelme, ám ez önmagában nem elég. Példaként a francia és a holland népszavazást hozta fel, ahol az Alkotmány elfogadása megbukott. Schöpflin szerint a politikai elit mulasztása érhető ilyenkor tettem. Mint folytatta, ha nem születik meg az Alkotmány, akkor sok lesz az Unió vesztenivalója. "Alkotmány nélkül ugyanis nem lesz bővítés sem" - figyelmeztetett a politikus, elismerve, Horvátország csatlakozása azért még elképzelhető.

Az unió jövőjéről szólva kifejtette: új narratívára van szükség. Véleménye szerint állandó egyensúlyt kell teremteni a szociális állam és a piaci viszonyok között, de figyelmet kell szentelni az olcsó kínai munkaerő miatt állástalanná vált szakképzetlen európai emberekre is. Hozzátette: a gazdasági vezetők felett is kontrollra van szükség.

Schöpflin Európa kettős múltjáról is szólt. Mint elmondta, az unió tíz ex kommunista országát olykor nem kezelik egyenrangúként, pedig ha nincs egységes múltja Európának, akkor egységes jövője sem lesz. Végül leszögezte: az emberi- és a szabadságjogok védelme, illetve a demokratikus normák figyelembe vétele elengedhetetlen lesz a jövőben is.

fidesz.hu