Ha az Európai Unió születésének 50. évfordulóján az ember Brüsszelben az EU-val kapcsolatos cikkeket keres, az írások jó része egy nagy gondokkal küszködő intézmény képét mutatja, "válság"-ot emlegetve. Ennek ellenére ez az elmúlt 50 év a világpolitika, a világtörténelem egyik legsikeresebb vállalkozása - jelentette ki Orbán Viktor, aki szerint két kiemelkedő vívmányt köszönhet ennek a félévszázadnak az európai élet: a békét, és a szociális piacgazdaságnak nevezhető, új európai társadalmi-gazdasági modellt.

"Ötven év, tartós béke rég adatott meg Európa életében" - mutatott rá az elnök. Utalt Kant 1795-ben írt gondolatára, amely szerint azok a népek, akik képesek megalapítani a republikánus jogállamokat, azok az európai közösség magjává válhatnak, és a többi állam majd fokozatosan hozzájuk csatlakozhat. Az elmúlt 50 évben arra sem volt szükség, hogy újabb rossz békeszerződések köttessenek egymással Európában, s Bismarck meglátása - mely szerint "aki nem akar háborút, az sose kössön békeszerződést" - elévültté válhatott, mint ahogy Európa "győztes" és "vesztes" nemzetekre osztása is.

A másik vívmány, a szociális piacgazdaság mind a mai napig a neoliberális piacgazdaságtól lényegesen eltérő felfogás - mutatott rá Orbán Viktor. A liberális felfogása ugyanis azt vallja, hogy ha minél kisebb államok minél több feladatot adnak át a piacnak, annál boldogabb életet nyújtó társadalmi berendezkedés jöhet létre. Ám ez olyan gondolat, amit a szociális piacgazdaság nem fogad el, s helyette egy másik axiómát tett meg az európai élet alapjául: kimondta, hogy az állam szerepét fenn kell tartani. Igaz ugyan, hogy a kelleténél nagyobb állam komoly kockázatot jelent a társadalom számára, de optimális határok mellett bizonyos tevékenységeket nem lehet a piacra bízni.

"A piac olyan területeken illetéktelen, mint például az államigazgatás, az egészségügy, a szociális ellátás, az oktatás és a kultúra. Ezeken a területeken a szociális piacgazdaság szerint a haszonelvű, profittermelésre való törekvés nem alkalmazható, mert nem a közellátások és közigények magasabb színvonalú kielégítését fogják elérni, hanem jelentős társadalmi csoportokat szorít ki ezekről a területekről" - jelentette ki Orbán Viktor. Hozzáfűzte: éppen ezért merül fel sokszor, hogy a szociális piacgazdaság, mint sajátos európai társadalmi modell érvényes-e még a globalizációs folyamatok közepette is. Az elnök leszögezte: a Fidesz azok közé az európai erők közé tartozik, amely szerint igen, s ugyanígy gondolkodik Európa legnagyobb néppártja, a német CDU is. Németországban nagy társadalmi viták után az a válasz született a kérdésre, hogy ezt a vívmányt nem szabad feladni, hanem hozzá kell igazítani a globalizációhoz.

Ha az ötven év sikeres volt, akkor az utolsó 15 év még annál is eredményesebbnek nevezhető - fogalmazott az elnök. A maastrichti szerződés, az egységes piac, az 1995-ös bővítés, az euró bevezetése, 2004-ben az EU eddigi legnagyobb bővítése, legutóbb pedig Románia és Bulgária felvétele jelenti ezt a sikert. Orbán Viktor ugyanakkor megjegyezte: Horvátország is kiérdemelné a mielőbbi uniós tagságot. "Alapvető erkölcsi értékrendünket sérti, hogy bizonyos politikai megfontolások miatt nem került még sor Horvátország unióba történő felvételére, holott több, már felvett tagállamnál felkészültebb és alkalmasabb tagja lehetne az uniónak - jelentette ki az elnök.

A világnak is, Európának is, Közép-Európának is, különösen Magyarországnak egy erős Európára van szüksége. "Erős Európa erős nemzetállamok nélkül nem jöhet létre. Miközben Európának szükséges van egy erős Magyarországra, Magyarországnak szüksége van egy erős Európára. Az emberi élet alapvető törvénye: aki a saját indentitásában bizonytalan, az sohasem lehet erős. Ezt tartom Európa ma legnagyobb problémájának, amely történelmi jellegű kihívás" - mutatott rá Orbán Viktor, feltéve a kérdést: mikor jut el Európa oda, hogy képes lesz vállalni a saját identitását?

Az a kontinens, amely egy saját magáról szóló, legmagasabb érvényű dokumentumban, az új alapszerződésében nem képes arra, hogy a saját kulturális örökségének a tényeit beismerje, az egy bizonytalan identitású, gyenge személyiséget mutat. "Európa a kereszténység nélkül nem lehetne az, ami. És ez nem pártpolitikai, hanem kultúrantropológiai ténykérdés" - jelentette ki az elnök. Mint mondta: a demokrácia sem jöhetett volna létre a kereszténység nélkül. Fizikailag, szellemileg, anyagi és földrajzi helyzetüket tekintve egymástól nagyon távol lévő egyedek, minden megszorítás nélkül fogadták el egymást egyenlőnek a keresztény tanoknak köszönhetően. A kereszténység előtt ilyen egység nem létezett Európában, az ókori demokráciában is csak bizonyos keretek között. Ma Európa gyenge lelkileg ahhoz, hogy ha eredetének ezen alapjait felvállalja, mondta Orbán Viktor.

Véleménye szerint az Európai Unió következő nagy kihívásainak egyike a transzatlanti együttműködés. Az EU jövője szempontjából kulcskérdés, hogy az európai kulturális gyökerekből felépült Amerikai Egyesült Államok és Európa között egy szoros stratégiai kapcsolat maradjon fenn.

Az elnök a harmadik kihívásnak a demográfia kérdését tartja, mondván: Európa haja egyre inkább őszbe csavarodik. Az EU-nak előbb vagy utóbb szembesülnie kell egy alapvető kérdéssel: képes lesz-e nemzetállami keretek között, de uniós támogatással olyan családpolitikát folytatni, amely helyreállítja önreprodukciós képességét, vagy egy másik úton, a bevándorlásoktól várja ennek a történelmi kihívásnak a megoldását. "Mi semmilyen olyan politikát nem támogatunk, sem nemzetállami, sem uniós szinten, amely ezt a problémát bevándorlással akarná megoldani. Kifejezetten tragikus következményekkel járónak gondoljuk azt az észjárást - ami Magyarországon kormányzati előterjesztésben fogalmazódott meg -, hogy egymillió betelepülő számára, a betelepülést segítő programokat kellene megalkotnia Magyarországnak. A Fidesz ezt mind honi, mint európai szinten elutasítja" - jelentette ki a Fidesz elnöke. Véleménye szerint az sem járható út, hogy minden állam önálló utat jár a bevándorló kérdésben. Kényes kérdésről van szó, s a Fidesz azt a törekvést támogatja, hogy az Európai Unión belül egy egységes bevándorlási politika jöjjön létre. Ennek alapja az kell legyen, hogy a bevándorlás nem a demográfiai problémák megoldási eszköze, s azt a családpolitikán keresztül kell megoldja egész Európa.

A munkát érintő gondok kapcsán Orbán Viktor kiemelte, hogy hazánk élenjáró abban kérdésben, ami Európára is jellemző, nevezetesen, hogy lealacsonyodott a fizikai munkából élő emberek megbecsülése. Ha az EU nem rehabilitálja a munkát, a munkából való életet és családfenntartást, akkor a munka távozása Európából a mainál is gyorsabb ütemben fog megtörténni. Európának nem szabad megengednie, hogy a nagyobb profit miatt minden termelő tevékenység - legyen az mezőgazdasági vagy ipari - a kontinensen kívülre kerüljön. "Biztatónak érzem azt, hogy Sárközy elnök-jelölt úr Franciaországban a teljes foglakoztatást célozta meg programjában.

Orbán Viktor végezetül az Európai Unió egy éppen aktuális, de a következő éveket és évtizedeket érintő problémájáról, az energiafüggés kérdéséről beszélt. (Ennek kapcsán külön köszöntötte a hallgatóság soraiban megjelent orosz nagykövet urat.) A Fidesz elnöke úgy fogalmazott: ha nem tudjuk az EU és Oroszország viszonyában a probléma gyökerét beazonosítani, akkor nem tudunk jó választ adni, sőt, még leírni sem. Ha pedig rosszul írjuk le a problémát, "akkor belecsúszhatunk egy orosz ellenes pozícióba, vagy a felületes gondolkodás csapdájába."

Az elnök szerint az EU-orosz kapcsolat, illetve az energiafüggőség problémájának a lényege, hogy a gazdaságot illetően jelentősen különbözik egymástól az orosz és az európai észjárás. Az európai észjárás piaci észjárás, amelynek három fontos alappillére van. Az egyik, hogy a piacon a gazdaságban politikától független aktorok cselednek. A másik, hogy ebből az észjárásból fakadóan a piaci tranzakciók átláthatóak, ez pedig demokráciai és versenyképességi kérdés is. A harmadik, hogy a piaci versenyben résztvevők elfogadják a piaci verseny szabályát.

"Ezzel szemben Oroszország észjárása másképpen írható le" - mutatott rá Orbán Viktor. Egyrészt nem piaci alapú, hanem állami, politikai természetű, amelyben az állami befolyás az első. Tehát nem az államtól független aktorok a szereplői a stratégiai ágazatoknak, hanem az állam által legerősebb függőségben lévők. Másrészt az állami, politikai észjárásban nem a verseny elfogadása, hanem a monopolhelyzetre való törekvés a természetes, és eszerint is jár el.

"Nem az a feladatunk, hogy morális vagy rendszerkritikai vádakkal illessük egymást, hanem hogy megértsük a szembenállás különbségének lényegét" - szögezte le az elnök, aki szerint Európának tudomásul kell vennie Oroszország e sajátos észjárását, és azt figyelembe véve kell kialakítani az Oroszországhoz fűződő új energiapolitikáját.

"Aki ezt a két észjárást eltagadja, az megfosztja magát attól a lehetőségtől, hogy választ adjon erre a történelmi kihívásra. Aki tagadja ezt a különbséget, az Magyarország számára nem kívánatos tendenciákat erősít" - mondta Orbán Viktor. Véleménye szerint az, ahogy a magyar állam viselkedik ma ebben a kérdésben "példátlan és nem jellemző Európára". A magyar kormány energiafüggőség kérdésben egyrészt lesajnálja a közép-ázsiai térséget, ahelyett, hogy lehetőségként tekintene rá. Másrészt tagadja, hogy orosz állami befolyás alatt lennének az európai piacon megjelenő orosz cégek. Harmadrészt leértékeli azokat a törekvéseket, amelyeket az Európai Unió tesz annak érdekében, hogy közös energiapolitikája legyen az EU-nak a Nabucco-vezeték által. "Ez három olyan magatartás a magyar állam részéről, amely ellentétes az Európai Uniós és a magyar nemzeti érdekekkel" - jelentette ki az elnök. Hozzáfűzte: Európának és nekünk, magyaroknak világossá kell tennie, hogy mi jó együttműködésre törekszünk Oroszországgal, és elismerjük a különbözőségünket, de nemet kell mondanunk a különutas politikára.

Ennek kapcsán elmondta: szinte hagyomány már, hogy Magyarországot egyfajta "híd"-nak nevezik Kelet- és Nyugat-Európa, kapitalizmus és szocializmus, a tőlünk nyugatra és keletre fekvő területek között. De ideje tudomásul venni a magyar állampolitikának, hogy Magyarországnak sosem volt ilyen híd szerepe, ma pedig tagjai vagyunk a NATO-nak és az EU-nak.

"A mi szerepünk nem abban van, hogy híd módjára összekössük az EU-t másokkal, hanem hogy súlyunknak és történelmi tudásunknak megfelelően felelősséget vállaljunk az unión belül a közös Európa-politikák kialakításáért. Ezt a világos elkötelezettséget képviseli a Fidesz. Ezt kéri számon, és erre szeretné rávenni a mindenkori hatalmat gyakorló állami szerveket és koalíciós pártokat is, amikor azt kéri, hogy hagyjanak fel a különutas orosz energiapolitikával. Helyette inkább azon dolgozzunk, hogy Európának egy energiafüggőséget enyhítő, közös energiapolitikája legyen Oroszország vagy egy harmadik szereplő irányába" - jelentette ki Orbán Viktor.

Orbán Viktor zárószavai után a vendégek soraiban ülő orosz nagykövet, Igor Szavolszkij lépett fel váratlanul a pulpitusra, és kijelentette: az olaj- és földgáz kérdés egy rendkívül érzékeny piaci dolog. Leszögezte, hogy Oroszországból nem az állam, hanem a vállalkozók szállítják az energiahordozókat. A szállító odamegy, ahol van fogadókészség. Ahol nincs, attól meg kell szabadulni. Mint mondta, nem kell ebből politikát csinálni. Az energiastratégia politikai ügy, de a piac, az piac. "Megértettük egymást?" - zárta mondandóját a nagykövet.

Amilyen váratlanul szólt az orosz követ, ugyanolyan spontánul lépett a mikrofon mögé Litvánia magyarországi nagykövete, aki orosz kollégájának szavaira reagálva elmondta: Oroszország ma sem teljesíti szerződéses kötelességeit Litvánia felé, hiszen politikai okok miatt a balti államba 8 hónapja nem szállít olajat, amely nagy veszteséget jelent az orosz exportőrök számára is.

orbanviktor.hu - fidesz.hu