Várhatóan perek özönét zúdítják az egészségügyi tárcán keresztül a magyar államra a kórházfenntartó önkormányzatok.
Az érintett helyhatóságok vezetői zsarolásról és az egészségügyi tárca nyomásáról panaszkodnak. Nem ok nélkül, ugyanis a hét végen Gyurcsány Ferenc és Molnár Lajos azzal fenyegette meg a szerződés aláírását megtagadó kórházfenntartókat, hogy az intézményeik finanszírozásához eddig kapott állami pénz helyett forrásmegvonással számolhatnak.

Jellemző Molnár miniszter mérhetetlen cinizmusára, hogy a befektetői lobbiérdekeken túl lényegében csupán Gyurcsánynak és a kormány egyes neoliberális tagjainak támogatását élvező, puccsszerűen megvalósítani kívánt egészségügyi "reformját" a kétharmados törvényeink helyett - a közhatalmat alkotmánysértő módon semmibe véve - egy kormányrendeletre alapozza. A rendelet figyelmen kívül hagyja "a lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészség" védelméről szóló, az alkotmányban rögzített alapelveket, sőt az önkormányzatok autonómiáját védő passzusokra sincs tekintettel. Úgy vélem, az önkormányzatok jó eséllyel perelhetik be az államot az egészségügyi reformnak nevezett Molnár-féle ámokfutással okozott károkért.

Az SZDSZ-es miniszter egyik elszólásából kiderült az is, hogy a reformintézkedéseit egy még semmilyen törvénnyel el nem fogadott - semmilyen társadalmi konszenzus által nem támogatott - több-biztosítós modellhez igazítva vezetné be, amelyet a választásokat megnyert szocialisták sem támogatnak, legalábbis az eddigi nyilatkozataik alapján. Molnár ennek ellenére - az SZDSZ támogatását maga mögött tudva - a kormányt is megzsarolta, amikor kilátásba helyezte lemondását, ha az nem a több-biztosítós rendszer mellett teszi le a voksát.

Az egészségügyi miniszter tehát a zsarolásával újabb alkotmánysértésbe akarja kényszeríteni a kormányt, alaptörvényünk ugyanis kimondja: a pártok közhatalmat közvetlenül nem gyakorolhatnak, ennek megfelelően egyetlen párt sem irányíthat semmiféle állami szervet. Márpedig jelenleg a gyakorlat azt mutatja: a csekély társadalmi támogatottságú neoliberális párt embere, Molnár Lajos az életünket, egészségünket, gyógyulási esélyeinket nagymértékben meghatározó egészségügyi rendszerünket a szemünk láttára veri szét a legcsekélyebb társadalmi támogatottság hiányában. Jól példázza ezt a tényt, hogy a szabad madarak fészkének tekintett fővárosban is ellenzik Molnár elhibázott kórházbezárási terveit. Demszky Gábor főpolgármester például a közelmúltban vette védelmébe a Margit-kórház megszüntetésre ítélt sebészeti osztályát.

Az alkotmány szerint az egészségügyi ellátórendszer megszervezése a kormány feladata, nem pedig a szétverése. Vajon miként tekinthető egy reform keretében végrehajtott racionális szervezőmunkának az a kormánnyal egyébként igencsak lojális Népszava által idézett anomália, miszerint Molnár Lajosnak úgy sikerült a kórházak ellátási kötelezettségét megszabnia, hogy a szabolcsi drogbetegeknek a veszprémi kórházban kellene kezeltetniük magukat? De előfordult olyan "hiba" is, hogy a műtétre váró beteget nem ugyanabban a kórházban jogosultak elaltatni, mint ahol az új szabályzat szerint megoperálhatják.

Ez nem reform. Ez agyrém.

Torkos Matild, Magyar Nemzet


fidesz.hu