A köztársasági elnök angol nyelven elmondott beszédében emlékeztetett arra: most, hogy Szlovákia és Románia is az EU tagja, a szomszéd országokban élő mintegy két és félmillió magyar túlnyomó többsége velünk együtt ugyanannak a jogi és értékközösségnek a részese. Magyarország bátorító jelnek tekintette, hogy az etnikai kisebbségek védelme az EU-csatlakozás egyik előfeltétele volt - tette hozzá.

Utalt arra, hogy az EU kidolgozott - de hatályba nem lépett - alkotmányos szerződése szintén az unió egyik értékeként említi a kisebbségekhez tartozók jogainak védelmét.

"Ebben az értelemben sajnálom, hogy a Berlini Nyilatkozat csupán a nyelvi és kulturális sokféleségre utal, de nem tesz említést a kisebbségek védelméről" - jelentette ki Sólyom László, a hét végén tartott évfordulós EU-csúcs zárónyilatkozatával kapcsolatban.

A magyar államfő hangsúlyozta: a balkáni folyamatok is azt jelzik, hogy stabilitás csak a kollektív kisebbségi jogok megadásán alapulhat.

Sólyom László szerint az európai közösség elmúlt ötven éve új korszakot nyitott a földrészen. Európa egyesülése az első és legfontosabb biztosítéka a kontinens békéjének - állapította meg, hozzátéve: az európai közösség a gazdasági integráció révén léphetett a politikai egyesülés útjára, a mai Európai Unió pedig garanciát jelent ahhoz, hogy Európa megállja a helyét a világgazdasági versengésben.

"Ha az Európai Unió sikerének titkát keressük, akkor nagyon világos a közös kulturális, történelmi és filozófiai gyökerek szerepe. Olyan értékek kötnek össze bennünket, amelyeket az egymással szoros kapcsolatban álló ókori filozófia, kereszténység és felvilágosodás határozott meg. (...) Nem kerülhetjük meg annak nyilvános feltárását és megvitatását, hogy ezek a gyökerek milyen szerepet játszanak közös tudatunkban. Közös kultúránk alapjainak világossá tétele hozzájárulhat ahhoz, hogy felelősségteljes és jövőorientált döntéseket hozzunk" - mondta a köztársasági elnök.

Sólyom László szerint meglepő és zavaró, hogy az emberek mennyire kevéssé vannak tudatában annak: ma már az Európai Unió jogrendszere határozza meg mindennapjainkat. Az európai intézményrendszer távol áll az európai polgároktól - vélekedett, és az EU jövője szempontjából kiemelkedő fontosságúnak nevezte, hogy a polgárokban erősödjék a közös európai identitás, támogassák az integrációs intézményeket.


MTI - fidesz.hu