Megkezdődött a harc az amerikai belpolitikában az iraki háború befejezéséért. A washingtoni törvényhozás alsó- és felsőháza - a képviselőház és a szenátus - világos menetrendet követel George Bush elnöktől az Irakban szolgáló amerikai csapatok kivonására, ellenkező esetben nem hajlandó támogatni a háború folytatásához szükséges 122 milliárd dolláros törvényjavaslatot.

A harc két fronton zajlik. Az egyik a szenátus, ahol tegnap nagy meglepetésre 50:48 arányban elbukott a finanszírozásra vonatkozó republikánus törvényjavaslat, amelyben nem szerepelt a csapatok kivonására vonatkozó céldátum. A másik hadszíntér a képviselőház, ahol a múlt héten született szoros döntés (218:212) arról, hogy céldátum nélkül nincs pénz sem. Az alsóházi képviselők 2008. augusztus 31-ig szeretnék otthon tudni a fiúkat, míg a szenátus előtt lévő tervezet szerint legkésőbb 2008. március 31-ig kezdődne el a szakaszos távozás Irakból.

A novemberi választások óta mindkét házban demokrata többség van, a demokraták törekvése pedig az, hogy ne adjanak több biankó csekket az elnök kezébe. Megszavazzák a csapatok ellátását finanszírozó törvényt, de látni akarják az iraki alagút végét is.

"Megadjuk a forrásokat, de egyben a stratégiát is" - mondta Harry Reid a szenátus demokrata többségének vezetője. A Bush-kabinetnek jelentős problémát okoz, hogy a republikánus képviselők is erősen megosztottak. A párt leghangosabb Irak-bírálója, Chuck Hagel, nebraskai szenátor szerint Amerika félreértett, alultervezett és rosszul irányított iraki törekvései egyre inkább az arrogáns és önámító vietnami kalandra emlékeztetnek. Mások, mint John Warner virginiai, vagy Norman Coleman minnesotai szenátorok a bagdadi kormányzat vállalásainak teljesítéséhez kötnék az amerikai szerepvállalást.

Lindsay Graham republikánus szenátor azonban azzal vádolta a szenátust, hogy az eddigi legnagyobb és legveszélyesebb hibát követi el Irakkal kapcsolatban. "Nem a kongresszusnak kellene megmondania az ellenségeinknek, meddig kell kitartaniuk ahhoz, hogy nyerjenek" - mondta. Hasonló véleményen van a párt valószínű elnökjelöltje, John McCain is, szerinte a csapatkivonás dátuma a felkelőket erősíti. A demokrata Mark Pryor is úgy vélte, hogy csak akkor támogatja a csapatkivonásra vonatkozó időpont meghatározását, ha az titkos marad. George Bush hallani sem akar a kivonulási menetrendről, és egyelőre az ő lapjai az erősebbek. Kezében tartja az elnöki vétó aduját, amit be is fog dobni, ha a törvényhozás megtorpedózza a terveit. Irakban százötvenezer fős amerikai kontingens teljesít szolgálatot. A háború kirobbanása óta több mint 3200 amerikai vesztette életét. A hadműveletek összköltsége eléri a négyszázmilliárd dollárt.


Magyar Hírlap - fidesz.hu