Az uniós külpolitikai kilátásokról folytatott plenáris eszmecserében, tárcája idei célkitűzéseit ismertetve felhívta a figyelmet arra, hogy a tervezett rakétapajzs egyes elemeinek uniós területre - Csehországba és Lengyelországba - telepítése "befolyással van harmadik országokhoz, főképp Oroszországhoz fűződő kapcsolatainkra". Elismerte, hogy biztonságpolitikában a tagországok önállóan dönthetnek, de hozzátette, hogy ez nem mehet szembe az unió általános érdekeivel. A főképviselő szükségesnek mondta, hogy erről a témáról az EU-tagországok is nyílt és világos hangvételű vitát folytassanak.

A vitában a képviselők között felszólalt Szent-Iványi István (SZDSZ) is, aki úgy vélte, Európának elemi érdeke a területének védelmére és a biztonságpolitikai kihívások kezelésére alkalmas katonai kapacitás kiépítése. Amennyiben erre kollektív biztonsági rendszerek keretében nem képes vagy nem hajlandó, nem vitathatjuk el az egyes tagállamoktól a jogot, hogy ez irányú lépéseket tegyenek - tette hozzá a magyar képviselő.

Más témákra térve Solana kijelentette, hogy az Európai Uniónak "nincs joga kudarcot vallani" Koszovóban, ahol a rendőri és polgári feladatokkal óriási felelősséget vesz át a közeljövőben a NATO-tól, miután megszületik az ENSZ döntése a tartomány végleges státusáról. Rámutatott, hogy az EU ottani teljesítménye az egész Balkán stabilitására hatással lehet.

Az uniós illetékes bizakodását fejezte ki, hogy néhány napon vagy héten belül sikerül megoldani az Iránban elfogott brit tengerészek ügyét és megkezdeni a tárgyalásokat Teheránnal a nukleáris kérdés "végleges megoldásáról". Egyúttal megerősítette, hogy a közel-keleti rendezésen fáradozó nemzetközi csoport (EU, ENSZ, Egyesült Államok, Oroszország) tárgyalásokra készül Izraellel a palesztin egységkormány megalakulása utáni helyzettel kapcsolatban - a zsidó állammal most először ül asztalhoz a négytagú tárgyalócsoport.

A beszámolót követő plenáris vitában Szent-Iványi 2007 legfontosabb külpolitikai kihívásának a valódi közös energiaügyi külpolitika megteremtését nevezte. Mint mondta, "hiba azt gondolni, hogy egyes tagállamok érdekei akár rövidtávon is eltérnek az unió jól beazonosítható energiabiztonsági szükségleteitől".

Az EU és tagállamai energiabiztonságának záloga szerinte nem elsősorban szívélyes kétoldalú és személyes kapcsolatokban keresendő, hanem az összehangolt fellépést lehetővé tevő koordinációs és később döntéshozatali mechanizmusok kialakításában. Az európai energiabiztonság szempontjait az unió valamennyi belső és külső politikájában érvényesíteni kell. A közös külpolitika központi feladata 2007-ben az, hogy előkészítse az energiaforrások diverzifikációjához szükséges partnerségek megszületését, amelyek egyúttal az EU értékeinek közvetítéséhez is hozzájárulhatnak.

- Deklaráció szintjén a Nabucco vezeték megvalósítása hosszú ideje az EU egyik prioritása. Ideje továbblépni az érdemi tervezés és megvalósítás szakaszába. Minden tagállamnak nagy felelőssége van abban, hogy ezt egyoldalú lépéseivel ne veszélyeztesse" - mondta Szent-Iványi István.


MTI - fidesz.hu