Tulajdonképpen majdnem egyet lehetne érteni Orbán elnök úrral, csak minden fordítva van. Oroszországgal, energiapolitikával csak piaci alapon lehet beszélni. Mert hogyha politikailag tesszük fel a kérdést, akkor az értelmét elveszti. Mert miről van szó. Mert piacról van szó, energetikai piacról, amely rendkívül érzékeny dolog. Tulajdonképpen megértem, hogy az Orbán elnök úrnak a belpolitika a legfontosabb. De azért figyelembe kell venni, hogy nálunk nem az állam szállítja a gázt, meg az olajat, hanem a vállalkozók. Attól függetlenül, hogy nálunk például az olajtermelésnek a 26 százaléka az külföldi tőke. Tehát hogyha abból indulunk ki, hogy más nyelven beszélünk, nem jutunk sehová. Csak akkor jutunk valahová, hogyha egymás szemébe nézünk, és el kezdünk számolni. Ugyanaz vonatkozik a különböző gázszállításokra, csatornákra, ugyanaz vonatkozik, az olajra egyáltalán, hát az egy tőzsdei termék. Aki nem akar Oroszországtól vásárolni, elmehet. Itt úgy hangzott el, mint ez a monopólium természetellenes módon Oroszország produkálja ezt a monopóliumot. Hát azért mennek hozzánk a vállalkozók, mert, nézzük meg, ott van a térkép.
Amikor először találkoztunk Németh Zsolttal, azt mondtam, hogy az Isten ellen nem lehet hadakozni. Az egyetlen megoldás a tárgyalás. De tárgyalás csak akkor van, amikor van egy kölcsönös bizalom. Ha egy orosz olajvállalat azt érzi, hogy itt nem bizalom, hanem nem tudom milyen okokból szított bizalmatlanság van, akkor majd elmegy máshová. Mert ez egy olyan piac, ahol hosszú távra kell tervezni. Nekünk ez nem politikai probléma. Ez egy, mert Oroszországban is kell az energiai biztonság. Ahogy Magyarországnak kell biztos szállító, ugyanúgy nekünk, már az orosz kormánynak biztosnak kell lennie abban, hogy a termelői biztos piacra szállítanak. Ez a piac nem biztos. Akkor a kormány nem mondhatja azt, hogy akkor is menjenek oda, mert a piaci szabályok működnek. Odamegy a szállító, ahol van fogadókészség, ahol nincs, hát akkor meg kell szabadulni. A probléma az, hogy az itteni földrajzi körülmények közt egyszerűen olcsóbb az orosz gáz, mert itt a cső, olcsóbb az olaj, itt a cső, hát nem kell ebből politikát csinálni. Elnök úr, Isten bizony, le kell ülni tárgyalni, és kész. Tehát ami a magyar gazdaságnak jó, azt el kell fogadni. Ami nem jó, hát mi nyugodtak vagyunk, mi, akkor másokkal fogunk tárgyalni, kész. És nem lesz harag, csak arról ne tessék beszélni, hogy különböző észjárás, mert mondom, az olajszektor az nem állami kézben van, a gázszektor az még itt is, ha a németek kezében van, és akkor is a kormánynak meg van a szava a dologban. Az energiastratégiai az tényleg politikai ügy, de a piac az piac.
Megértettük egymást?