A csepeliek számára teljesen abszurd módon, azt állította, hogy 2003 nyarán az MSZP-SZDSZ városházi többség helyes, példaértékű döntést hozott a kórház bezárásával. Szerinte ugyanis semmilyen ágykapacitás-problémát nem okozott, a csepelieknek semmilyen egészügyi hátránya nem keletkezett abból, hogy a bezárástól kezdve őket a soroksári Jahn Ferenc Kórház látja el.

Az SZDSZ-es politikus asszony állításának sajnos éppen az ellenkezője igaz. A Weiss Manfréd Kórház bezárásával nemcsak a XXI. kerületiek, de a Csepel-szigeten lévő másik tizenhárom település lakóinak is erősen csökkent a gyógyításhoz való esélyegyenlősége. Ki ne emlékezne a kórház patológiáján a hátborzongató és kegyeletsértő látványra? De megnőtt a kockázata a rendszeres orvosi, kórházi ellátásnak is, amely elsősorban életveszélyes és krónikus betegségben szenvedőket érinti. Csepelről a Jahn Ferenc Kórház kizárólag a kétszer egysávos, keskeny Gubacsi hídon közelíthető meg. A reggeli és délutáni csúcsforgalomban hosszan kígyózó sorok szoktak kialakulni. Nem csoda, hogy a népnyelv ezek után "a halál hídjának" nevezte el. Tömegközlekedéssel is 35-40 perccel hosszabb ideig tart eljutni Soroksárra, mint a volt csepeli kórházba. A bezárás után szinte sokkolta a csepeli betegeket, hogy a Jahnban sokkal rosszabb állapotokat tapasztaltak: óriási tumultus a betegirányításnál, többhetes várólisták, lerobbant kórtermek, másodrendű betegként kezelt csepeliek. Csepelen megszűnt a szívbetegek ún. koronária őrzője, a soroksári CT pedig OEP finanszírozás hiányában csak részlegesen üzemel.

Az erőszakos, érthetetlen és megalapozatlan miniszteri és közgyűlési döntés értelmében a helyzet tovább romlik. Mára, a cseppet sem európai színvonalú Jahn Ferenc Kórházban a betegek biztonságos ellátása is veszélybe került. Nem elég, hogy a csepeli kórház bezárásával egy felújított, korszerűen működő nőgyógyászati és szülészeti részlegen húzták le a rolót, de az ágyszám-csökkentés lázában égő kormányzati döntés értelmében április 1-jétől, a Jahn Ferenc Kórháznak, ezen a szakterületen 47 ággyal kell ellátnia 4 dél-pesti kerület (köztük Csepel) és 17 Pest megyei település, 377 ezer lakosát.

A csepeliek egyszer már a bőrükön érezhették, mit jelent egy megalapozatlan és felelőtlen kórházbezárás. Mindenki előtt világossá vált, hogy az egészségügyi reformnak álcázott brutális kórházi átalakításnak két valódi célja van: az ellátórendszerből való milliárdos pénzkivonás, illetve az intézményi és ingatlanprivatizáció. Pedig az egészség nem üzlet, hanem alkotmányos alapjog, melyet körmünk szakadtáig védenünk kell.

Budapest, 2007. március 30.

Németh Szilárd
frakcióvezető