Az ukrajnai magyarság egyik legnagyobb érdekvédelmi szervezetének, a több mint negyvenezres tagságú KMKSZ közgyűlésén megtartott elnöki beszámolójában Kovács Mikós hangsúlyozta, hogy a szövetség az elmúlt évben megfelelően politizált, a megyei hatalom valamennyi szintjén működő képviselői hatékonyan képviselték a helyi magyarság érdekeit. A tavalyi ukrajnai helyhatósági választások magyar szempontból rossz eredményeire kitérve célként jelölte meg az ukrán politikai erőkre leadott kárpátaljai magyar szavazatok visszaszerzését.

A KMKSZ és a magyar kormány viszonyáról szólva Kovács megállapította, hogy abban változás állt be a korábbi állapotokhoz viszonyítva, amikor a hivatalos Budapest nyíltan felvállalta az UMDSZ támogatását, míg most már ott van a KMKSZ a Szülőföld Alapban. A KMKSZ és ellenlábas szervezete, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) kapcsolatát ismertetve Kovács hangsúlyozta: a viták ellenére sem kell dramatizálni a két szövetség viszonyát, hiszen a megállapodás hiánya ellenére van közöttük együttműködés: képviselőik magyar kérdésekben együttműködnek a különböző szintű hatalmi szervekben. A KMKSZ elnöke elmondta: lesz megegyezés az UMDSZ-szel, ha a kárpátaljai magyarság érdekei úgy kívánják, jóllehet szerinte az UMDSZ nem hitelképes szervezet.

Németh Zsolt fideszes képviselő, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke a közgyűlést köszöntő beszédében kiemelte, hogy 18 évvel ezelőtt a KMKSZ volt az első határon túli magyar szervezet a Kárpát-medencében. Németh szerint nem helyes gyakorlat, hogy az ukrajnai magyarságnak nincs parlamenti képviselője, s példaként Szerbiát említette, ahol sikerült megoldani a magyar kisebbség parlamenti képviseletét.

A fideszes politikus szorgalmazta a kárpátaljai magyarság problémáinak beemelését az ukrán-magyar államközi kapcsolatokba. Németh bírálta a magyar kormányt, amely - mint fogalmazott - a 2002 óta történő regnálásával összekuszálta a magyar-magyar kapcsolatokat, felszámolta a Magyar Állandó Értekezletet, a közalapítványokat. Kifogásolta a szerinte a régi időket idéző magyar vízumkiadási gyakorlatot is.

A KMKSZ közgyűlése zárónyilatkozatot fogadott el, amelyben nehezményezi, hogy a magyar tannyelvű oktatás terén mind több a megoldatlan probléma, egyre növekszik a magyar nyelvű tankönyvek hiánya, teljesen megszűnt a magyar nyelvű oktatási segédanyagok kibocsátása. Továbbra is rendezetlen a kárpátaljai magyar iskolák végzőseinek anyanyelvű érettségije és egyetemi felvételizése. "2008-ban Magyarország csatlakozik a schengeni rendszerhez. A KMKSZ felhívja a magyar kormányzat figyelmét arra, hogy a rendszerhez való csatlakozást követően is biztosítsa a kárpátaljai magyarok akadálymentes kapcsolattartását az anyaországgal - zárul a KMKSZ közgyűlésének nyilatkozata.

MTI - fidesz.hu