Csáky Pált választotta a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) új elnökévé szombaton révkomáromi tisztújító közgyűlésén az egyetlen szlovákiai magyar politikai párt, amelynek eddigi elnöke, Bugár Béla a jövőben nem vállal politikai tisztséget, de jelenlegi parlamenti képviselői megbízatását mandátuma lejártáig ki akarja tölteni.

Csáky kezdetektől, a három magyar párt egyesülése nyomán 1998-ban létrejött MKP alelnöke, a párt nyolc éves kormányzati szerepe alatt miniszterelnök-helyettes volt. Ugyanezen idő alatt, az MKP megalakulása óta Bugár volt az MKP elnöke.

Tíz nappal a tisztújítás előtt Bugárnak még nem volt kihívója, és úgy tűnt, nem is lesz, mire Csáky váratlanul bejelentette, hogy ő is indul. A tisztújítást megelőző héten a két jelölt között éles, már-már eldurvult sajtópolémia gerjedt, mert Csáky azt állította, hogy Bugárt megengedhetetlen módon egy gazdasági lobby irányítja a hátországból, amelynek megszemélyesítője a leggazdagabb szlovákiai magyar, Világi Oszkár, a Mol tulajdonában levő pozsonyi olajfinomító, a Slovnaft vezérigazgatója. Bugár a gyanúsítgatást tagadta, megválasztása után pedig Csáky is kitért az MTI idevágó kérdése elől.

Elemzők szerint Csáky győzelmének és Bugár vereségének több összetevője van. A folytonosságot ígérő új elnök mindenképpen nyert, a bizonyítatlan vádaknak kitett Bugár veszített, elsődlegesen a kampányban elhangzottak miatt. A pártot azonban a változás nem fogja megrázkódtatni, s csak remélni lehet, hogy Csáky tizenöt pontban megfogalmazott forgatókönyve a párt megújulásához vezet. Csáky átláthatóságot, stílusváltást, változást ígér Bugár vezetési módszereivel szemben, miközben a háromszáznál több képviselőnek csaknem a fele Bugárt tartja a folytonosság letéteményesének. Csáky 14 szavazattal kapott többet Bugárnál, és pártelnök megbízatása négy évre szól.

Az MTI kérdésre válaszolva a pártelnökké választott Csáky Pál elmondta, hogy a magyarországi pártokkal és a magyar alkotmányos szervekkel korrekt kapcsolatot kíván fenntartani, csak úgy mint az Európai Unió intézményeivel. Kijelentette azt is, hogy az MKP a jövőben ütőképes párt lesz. "A tizenöt pont minden részletét személyesen vitatom meg a pártvezetéssel, a közeljövőben végigjárom a régiókat, a lehető legtöbb ember véleményét kívánom meghallgatni, hogy előkészítsük az egy év múlva esedékes közgyűlést, amely új, egyrészt a szlovákiai magyar közösség létkérdéseire keres válaszokat és megoldásokat kínáló programot, másrészt az MKP az ellenzéki pozíciójához igazodó programot fogalmaz majd meg. A kulcsszó azonban a folytonosság" - mondta Csáky, aki székfoglalójában felkínálta, hogy az alapszabály másodszori módosításával tiszteletbeli elnöki posztot hoznak létre Bugár Béla számára.

Bugár ezt nem fogadta el. Bugár az MTI-nek nyilatkozva emlékeztetett arra, hogy ő az elnöki székért indult és nem egyébért. "Ezt a küldöttekkel is egyértelműen közöltem, s megmondtam, más tisztségre nem tartok igényt. Tizennégy szavazattal kaptam kevesebbet. Ez azt jelenti, hogy a jövőben, életem végéig az MKP tagja akarok maradni, a továbbiakban is harcolni kívánok ezért az pártért, de nem vezetői tisztségben" - mondta.

A párt alapszabályának egyik módosítása alapján megszűnt az ügyvezető alelnöki poszt, amelyet eddig Duray Miklós töltött be. Kérdéses volt, hogy mi lesz a a Csákyt támogató Duray további sorsa a pártban. Székfoglalójában Csáky stratégiai alelnöknek javasolta Duray
Miklóst, és emlékeztette a küldötteket arra, hogy "ő köztünk az egyetlen ember, aki a szocializmus legkeményebb éveiben aláírta az akkori rendszerrel ellenszegülő Charta 77-et, s ő az egyetlen, aki a szlovákiai magyar iskolák megmaradásáért folytatott küzdelme miatt kétszer ült börtönben".

Az esti órákban a közgyűlés megválasztotta az MKP tíz új alelnökét, akik között Duray Miklós is ott van, s Csáky indítványának megfelelően ő lett a magyar párt stratégiai alelnöke.

MTI - fidesz.hu