Pontosan ma két esztendeje, hogy elhunyt II. János Pál pápa, azaz Karol Wojtyla.

A médiapápa

Nemrég adtunk hírt arról, hogy rajzfilmen örökítik meg gyermekkorát, s ennek apropóján beszéltünk az életútját feldolgozó képregényről is; egy horvát rockzenekar pedig már a nyolcvanas években dalt írt róla. 2005-ben elkészült a Karol, az ember, aki pápa lett (a címszerepben Piotr Adamczyk) és a II. János Pál pápa (Jon Voight alakítja Karol Wojtylát) című tévéfilm, és a bulvársajtóban is rendszeresen vissza-visszatér a neve, ha másért nem, hát az 1981. május 13-án ellene végrehajtott merénylet elkövetője, Ali Agca szabadlábra helyezése ürügyén. Így hát, ha már életében is médiapápának nevezték őt, halála után még inkább azzá vált, hiszen nem szűnik az érdeklődés élete és műve iránt.

Piotr Adamczyk lengyel színész egy interjúban mesélt a találkozásairól II. János Pál pápával: "Szerencsém volt, mert gyermekként láthattam először első lengyelországi útján. A tömegben álltam, és emlékszem, anyám meg akarta mutatni a pápamobilt, amint elhalad az utcán. De túl nehéz voltam, hogy ölbe vegyen vagy felemeljen. És túl kicsi voltam ahhoz, hogy lássam a pápát, mivel rengetegen voltak. Így csak az emberek lábát láttam. Ezért megpróbáltam átvergődni a tömegen, átmentem a rendőrkordonon is. Talán gyermeki képzelgés, de úgy emlékszem, a pápa megáldott. Mosolygott, amint meglátta a kisfiút az utcán. Utána úgy éreztem magam, mint akit kitüntettek."

Amikor harmadszor találkoztak, Piotr Adamczyk már a szerepre készült: "A legutolsó és legfontosabb találkozásom az volt a pápával, amikor megtudtam, hogy filmet forgatunk róla. Emlékszem, amikor a trónjához léptem, Dziwisz érsek megállított, és elmondta neki, hogy én vagyok a színész, aki Karol Wojtylát alakítja egy filmben. Talán ez volt az a pillanat, amikor a pápa megtudta, hogy ezt a filmet el fogjuk készíteni. Rám mosolygott, és a szemembe nézett. Mintha csak azt gondolta volna: Micsoda ötlet rólam filmet készíteni?! Megkopogtatta a fejét, én meg nevetni kezdtem, és azt mondogattam, milyen boldog vagyok. Valóban a fellegekben jártam. Szokatlan érzés volt a pápa közelébe kerülni. Erőt és energiát adott, meg hitet, hogy ha engem választottak, én vagyok a legmegfelelőbb."

A merénylet

Az egyház sorrendben 264. pápája 1978. október 22-én tartott székfoglalót. Háromszázezer ember gyűlt össze a Szent Péter téren, és egymilliárdnyian nézték a tévéközvetítést. Két évvel később kezdte meg apostoli utazásait, ezek során Magyarországra is eljutott. Írországban a teljes egyenlőséget hirdette, a katolikusokat és protestánsokat pedig arra buzdította, hogy küzdjenek együtt az új Írország megteremtéséért; Lengyelországban, azon a látogatásán, amelyről Piotr Adamczyk is beszélt, az egyénnek az állammal szembeni méltóságát hangsúlyozta.

Ahhoz azonban sehová sem kellett elutaznia, hogy az életére törjenek: Ali Agca a merényletet Rómában, a Szent Péter téren követte el ellene. Szerencsére sikertelenül. Simona Sandric-Gotovac, az Agostino Gemelli poliklinika kardiológiai osztályának horvát vezetője aznap találkozott először II. János Pállal, akit a támadás után azonnal oda szállítottak. Még a pápa haldoklásának napjaiban is kitartott véleménye mellett, miszerint ekkor látta őt a legrosszabb állapotban. Egy interjúban mesélte, hogy Wojtyla szerint is csak egy csoda menthette meg az életét.

Simona Sandric-Gotovac mindvégig ott volt a műtőben, amíg a pápa életéért küzdöttek, s látta azokat a sérüléseket, amelyeket a golyó okozott. Szinte hihetetlennek tartja, hogy ezek után jelentősebb következmények nélkül felépült, de szerencsés körülménynek tekinti, hogy egyik létfontosságú szerve sem károsodott. Habár a golyó, amely elölről érte a pápát, a hátán keresztül távozott a testéből, a szilánkjai mégis benne maradtak. Ezeket a műtét során távolították el.

Karol, az ember, aki pápa lett megbocsátott merénylőjének, és felgyógyulása után meglátogatta őt börtönében. Szinte mindenki megdöbbenve fogadta a látogatás hírét. II. János Pál így magyarázta elhatározását: "Az isteni megbocsátás nyilvánult meg. Agca tudta, hogy milyen lelőni valakit. Kétségtelenül azért lőtt, hogy eltaláljon, de »valaki« a golyót máshová irányította." A cellában folytatott beszélgetésükön készült fénykép bejárta a világsajtót.

Dziwisz érsek szavaival: "Agca azért lőtt, hogy öljön. Ennek a lövésnek halálosnak kellett volna lennie. A golyó - amely eltalálta a pápát - áthatolt a testén, megsebesítette a hasát, a jobb könyökét és a jobb mutatóujját. Megkérdeztem, hol érte a lövés? Azt válaszolta: »A hasamban.« »Fáj?« »Igen, fáj.« Nem volt orvos a közelben, ezért azonnal egy mentőautóba tettük, és a Gemelli klinikára vittük. A pápa halkan imádkozott, majd elvesztette az eszméletét."

A pápa betegsége

A merénylet utáni eseményekről Wojtyla később így beszélt: "Nem emlékszem a kórházba vezető útra. Csak rövid ideig voltam eszméletemnél. Az volt az érzésem, hogy ennek meg kellett történnie. Okom volt a félelemre, de egyfajta furcsa bizakodás is volt bennem. Azt mondtam a kísérőmnek, hogy megbocsátok a merénylőnek. Arra már nem emlékszem, mi történt a kórházban."

Amikor II. János Pál haldoklott, és a médiumok figyelme a poliklinikára szegeződött, újságírók megkérdezték Simona Sandric-Gotovactól, hogyan tudnak ilyen körülmények között dolgozni. Így válaszolt: "A kórháznak normálisan kell funkcionálnia. Mi, orvosok, nem gondolkodhatunk azon, hogy mi történik odakint, nekünk az a legfontosabb, hogy a pápát az összes terápiás lehetőség felhasználásával a lehető legjobban ápoljuk. Az orvosnak a legfontosabb az élet, amit meg kell mentenie, nem foglalkozhat azzal, hogy a munkáját több száz tévétársaság és egyéb médium kíséri figyelemmel" - mondta a Globus című horvát hetilapnak.

2005-ben sem akart a poliklinikán maradni: "Egy pápának a Vatikánban kell meghalnia" - jelentette ki a katolikus egyházfő, amikor még tudott beszélni. A Gemelli klinika orvosai viszont szerették volna újból beszállítani, hogy ott folytassák a kezelését. 2005. április 2-án elhunyt Karol, az ember, aki pápa lett.
II. János Pál pápa halálának második évfordulóján, ma délután 18 órakor szentmisét mutat be a püspöki konferencia a budapesti Szent István-bazilikában.

Szabó Palócz Attila, Magyar Hírlap


fidesz.hu