A szakértő kifejtette: nem lehetséges a katonai győzelem abban az értelemben, hogy a szövetséges csapatok teljesen ellenőrzésük alá vonják az egész országot, az egész népességet. Kissinger úgy látja: az arctalan és mindenhol jelenlevő iraki felkelés, valamint a síiták és a szunniták közötti vallási megosztottság még összetettebbé teszi a békeegyeztetéseket. Az elemző szerint Irakban a helyzet bonyolultabb Vietnamnál, ahol olyan felekkel lehetett tárgyalni, amelyeknek a vezetői ellenőrzésük alatt tartottak bizonyos területeket.

Kissinger, aki nemcsak a vietnami háború egyik fő tervezője volt, Irak ügyében is sok tanácsot adott eddig George Bush elnöknek, ugyanakkor felhívta a figyelmet: a gyors amerikai csapatkivonás vagy a befolyás hirtelen történő elvesztése zűrzavart idézhet elő. "Alapvetően rokonszenvezek Bush elnökkel" - mondta Kissinger, akinek Richard Nixon elnöksége alatt először nemzetbiztonsági tanácsadóként, majd külügyminiszterként a mostani irakihoz hasonló mind népszerűtlenebbé váló háborút kellett kezelnie.

Kissinger - aki egy fokozatos csapatkivonást elképzelhetőnek tart - úgy látja, a belső iraki feszültségeket más országok segítségével lehet eloszlatni. Üdvözölte az iraki probléma megoldását célzó nemzetközi konferencia megrendezését. Iránnak az iraki békefolyamatba történő bevonása kapcsán kiemelte: "fel kell készülnünk arra, hogy az ellenségeinkkel is tárgyaljunk".

A volt külügyminiszter szerint az iraki háború még évekig el fog húzódni, és Amerika nemzeti érdeke azt követeli, hogy szűnjék meg a pártok háborús civakodása. Mint hangsúlyozta: Amerika nemzetközi szerepe nem lehet a belső pártviszályok függvénye.

MTI - fidesz.hu