fidesz.hu főoldal
Hírek
Interjú
Publicisztika
Európai Unió
Mondatok
Politikai nyomás nehezedik az autóbuszos cégekre
2007. április 3., 09:43
A kormány politikai döntéseivel a Volán társaságok is egyre nehezebb helyzetbe kerülnek, miközben tevékenységüket a régiókban szolgáltatási színvonaluk csökkenésével tudják csak ellátni. A közszolgáltatási feladatok privatizálása helyzetbe hozna új tulajdonosi köröket, ám ez a megrendelő kiadásait is emelné. A Magyar Hírlap írása.

Gazdaságilag egyáltalán nem kerültek könnyebb helyzetbe azok a Volán társaságok, amelyek március elejétől a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) utasítására átvették az utasforgalom ellátását azokon az útvonalakon, amelyeken szünetel a vasúti személyszállítás. A közszolgáltatás fenntartása a kistelepülések közötti forgalomban a Volánoknak is veszteséges, hiszen kevés az utas, és kicsi az ülőhely-kihasználtság, viszont a hiányt a tulajdonos Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Zrt. és a GKM sem téríti meg. A GKM vezetése sikertörténetként kezelte a tizennégy vasúti szárnyvonalon a forgalom szüneteltetését és a Volán társaságok megbízatását, de azt már nem közölte, hogy az ehhez szükséges többletforrásokat kinek és hogyan kellene biztosítania.

Értesüléseink szerint a bérletrendszer átalakítása sem megy zökkenőmentesen a Volánoknál. Az illetékesek hoztak egy politikai döntést, de a finanszírozási hátteret nem teremtették meg. A bérletrendszer átalakítása az utasoknak kétségtelenül könnyebbség, hiszen februártól egy bérlet a helyközi személyszállításban az addigi 22 helyett húsz menettérti jegy árába kerül, májustól pedig csak tizennyolcba. Lapunk arról szerzett tudomást, hogy a bérletrendszer átalakítása egyes Volán cégeknek havonta kétszázmillió forint többletkiadást jelent.

A költségkiegyenlítéssel kapcsolatban a GKM kommunikációs osztálya lapunkat arról tájékoztatta: ha a személyszállítási tevékenység veszteséget okoz a Volán társaságnak, az EU által kialakított általános szabályok szerint veszteségtérítési igényt nyújthat be az ellátásáért felelőshöz - jelen esetben a tárcához - a vonatkozó előírások betartásával. A Volán társaságok igényét az előírások szerint bírálják el a szaktárcánál. A Volánok jelenlegi tulajdonosa, az ÁPV előírta a cégeknek, hogy az idei üzleti tervet is nullszaldósra kell tervezni. Ezt a kötelezettséget csak a vagyonelemek, elsősorban az ingatlanok további értékesítésével tudják teljesíteni. A kistelepülések közötti forgalom fenntartása egyre nagyobb terhet ró a cégekre, és bizonyos területeken ritkítani kell a járatokat.

Másrészt többletbevételre elsősorban a távolsági, ezen belül is a nagyvárosok közötti forgalomban tudnak szert tenni az autóbuszos vállalatok, ami azzal jár, hogy bizonyos útvonalakon egymás rovására indítanak párhuzamos járatot. Ezt viszont a tulajdonos és a szaktárca vezetése igen rossz szemmel nézi.
Kóka János gazdasági és közlekedési miniszter eddigi nyilatkozataiban azt hangoztatta, hogy a Volán társaságokat magántulajdonba kell adni. Az állam az új tulajdonossal kötne közszolgáltatási szerződést, és a jelenlegi gyakorlattal szemben azt már nem követelhetné meg, hogy veszteséges járatokat tartsanak fenn a cégek. Így a magántulajdonos vagy nagymértékben ritkítaná a régiókban a járatokat, ami egyrészt a szolgáltatási színvonal csökkenéséhez, másrészt az adott térség gazdasági elsorvadásához vezetne, vagy a szolgáltató benyújtaná a számlát a megrendelőnek, akkor pedig a közfeladatok ellátásához kellene a jelenleginél lényegesen nagyobb mértékben hozzájárulnia az államnak. Tény, hogy a piac, amelyre a vasúti szárnyvonalak forgalmának szüneteltetésével tettek szert a Volánok, ilyen kondíciókkal igen előnyös lenne.

A privatizáció ebben az esetben egy újabb tulajdonosi csoportot hozna indokolatlanul kedvező - gyakorlatilag verseny nélküli - helyzetbe az állami kiadások, vagyis az adófizetők rovására. Sovány vigasz, hogy a felhasználók a magáncég esetében jobb u
u szolgáltatáshoz juthatnának, bár ez a gyakorlatban nem biztos, hogy így lenne. Egyrészt a Volánok a járatok többségén most is megfelelő szolgáltatást nyújtanak, a színvonal emelése pedig alapvetően függ a rendelkezésre álló forrásoktól.

A közszolgáltatásban - nemcsak a közlekedésben - a privatizáció és a liberalizáció nem hozta meg az elvárt eredményt Európában, és erre már kezdenek rádöbbenni a tagországok vezetői és érdek-képviseleti szervezetei. Az Európai Szakszervezeti Szövetség szerint az Európai Parlamentnek kellene új törvényt alkotnia a közszolgáltatásról. A liberalizáció ugyanis a felhasználóknak és az államnak sem hozta meg az elvárt javulást.

Putsay Gábor, Magyar Hírlap


fidesz.hu