A terv, amely lényegében már február eleje óta ismert, nemzetközi felügyelet mellett megvalósuló függetlenséget javasol a nyolc éve nemzetközi katonai felügyelet és közigazgatás alatt álló dél-szerbiai tartománynak. A Koszovó lakosságának 90 százalékát alkotó albánok teljes, korlátlan önállóságot szeretnének ugyan, ám többségük elfogadja ezt a megoldást, míg szerb részről mereven elutasítják. Belgrádban arra hivatkoznak, hogy Martti Ahtisaari megsérti a Koszovóra vonatkozó utolsó érvényes döntést, az ENSZ BT 1244-es, 1999-ben meghozott határozatát, amely szerint az ENSZ elkötelezett (az akkor még Szerbia és Montenegró alkotta) Jugoszlávia szuverenitásának és területi integritásának megőrzése iránt.

Szerbiában a múlt év végén alkotmányba is foglalták, hogy Koszovó elidegeníthetetlen része az országnak, így természetes, hogy alig akad olyan politikus, aki azt meri mondani, hogy talán el kellene engedni a valószínűleg megtarthatatlan, mert Szerbiával együtt élni nem akaró tartományt. Belgrád ehelyett a legmesszebbmenőkig menő autonómiát ajánl, bár annak pontos kimunkálásával mindmáig adós.

A döntést ezzel együtt nem lesz könnyű meghozni az East River partján. Tény ugyanis, hogy mióta Koszovó nemzetközi felügyelet alatt áll, a BT 1244-es határozatából jószerivel csak az albánoknak kedvező részek valósultak meg, a szerb menekültek nem térhettek vissza otthonaikba, ingatlanjaikat albánok foglalták el, a szerb vagyont kisajátították, napirenden vannak a szerb ortodox egyház legszentebb helyeinek számító kolostorok elleni támadások, s 2004 tavaszán az egy darabig teljesen tehetetlennek bizonyult nemzetközi közigazgatás asszisztálása mellett az albánok véres pogromot hajtottak végre a szerbek ellen. Ahhoz, hogy New Yorkban a 15-tagú BT-ben határozat szülessen, legalább kilenc tag igenlő szavazata kell, s az, hogy az öt állandó tag közül egy se mondjon nemet a döntésre. Belgrád pedig épp ez utóbbira számít, arra, hogy Oroszország, s esetleg Kína is vétót emel az Ahtisaari-javaslat ellen.

Hogy így lesz-e, egyelőre nem tudni, Moszkva mindenesetre máig azt hangsúlyozta, hogy nem fogad el kierőszakolt megoldást, olyat, amely nem veszi figyelembe mindkét fél érdekeit. A kierőszakoltság ebben az esetben igaz, mert bár az Ahtisaari vezette szerb-koszovói tárgyalások elvben tizennégy hónapon át tartottak, azokat leginkább süketek párbeszédének lehet nevezni. Egymással homlokegyenest ellenkező tartalmú deklarációk hangzottak el rajtuk, a főmegbízott igazából kísérletet sem tett rá, hogy valódi tárgyalásra szorítsa rá a feleket, s tervezetébe a szerb igények, javaslatok töredékét se emelte be.

Oroszország tehát, úgy tűnik, további tárgyalásokat, s azok eredményeként valamilyen Belgrád számára is elfogadhatóbb döntést akar. Ami Kínát illeti, képviselői eddig nem voltak túl bőbeszédűek Koszovó kérdésében. A múlt év végén azonban, amikor Martti Ahtisaari Pekingben járt, vendéglátói határozottan közölték vele, hogy Kína - legyen szó bármely országról - ellenez mindenfajta kierőszakolt megoldást, Koszovó konkrét kérdésében pedig az a véleménye, hogy tiszteletben kell tartani Szerbia szuverenitását és területi egységét (ahogy azt az 1999-ben meghozott 1244-es BT-határozat is kimondja). Az, hogy ez az álláspont elegendő-e egy esetleges vétóhoz, persze kérdéses.

A világ más tájainak gondjaival elfoglalt Egyesült Államok szeretné mielőbb lezárni a kérdést, határozottan az Ahtisaari-terv elfogadása mellett van, s ebben szilárdan támogatja a BT további két állandó tagja: Franciaország és Nagy-Britannia. A nem állandó tagok közül eddig Belgium és Panama csatlakozott ehhez a csoporthoz. A bizonytalan, "szürke zónát" egyelőre Katar és Peru alkotja, míg hat nem állandó tag - a Dél-afrikai Köztársaság, Ghana,
Indonézia, a Kongói Köztársaság, Olaszország és Szlovákia - más-más megfontolásból erős fenntartásokkal él az Ahtisaari-terv iránt. Szlovákia annyira, hogy a parlamentje nemrég határozatot fogadott el, amelyben követelte, hogy Belgrád és Pristina igényeit is figyelembe vevő kompromisszumos megoldás szülessen.

Hogy így lesz-e, azt a következő hetek, hónapok fogják eldönteni. Az teljesen biztosnak tűnik, hogy kedden, s a közeli napokban nem születik Koszovó státusát eldöntő határozat az ENSZ Biztonsági Tanácsában. A testület - már csak az időnyerés érdekében is - valószínűleg elfogadja azt az orosz indítványt, hogy küldjön ki tényfeltáró bizottságot Szerbiába és Koszovóba, s annak a jelentése alapján döntsön a további lépésekről.

MTI - fidesz.hu