Az elnök követelte, hogy biztosítsák az előre hozott parlamenti választások kiírására vonatkozó rendeletének végrehajtását. Viktor Juscsenko előzőleg összehívta a rendvédelmi erők, a hadsereg és a titkosszolgálatok vezetőit, és felszólította őket, hogy ne avatkozzanak be a politikai válságba. (A hadsereg vezetői már korábban közölték: ők az elnök utasításait követik.)
A teljes káosz jellemezte Ukrajnát tegnap, miután előző nap Viktor Juscsenko bejelentette a parlament feloszlatását.
A kormánykoalíció nem hajlandó tudomásul venni az államfő rendeletét: a parlamenti többség határozatban tiltotta meg a kormánynak és a nemzeti banknak a május 27-re kitűzött előre hozott választás megszervezését és finanszírozását. Több képviselő az alkotmánybíróságon támadta meg az elnöki rendeletet.
Viktor Janukovics kormányfő szimpatizánsai tegnap a parlament körül alkottak élő láncot, míg az ellenzék hívei az elnöki titkárságot vették körül. Az államfő legfőképp azzal indokolta a parlament feloszlatásáról szóló rendeletét, hogy a koalíciós többség alkotmányellenes módon kezdte bővíteni létszámát.
Az elmúlt hetekben az ellenzéki Mi Ukrajnánk és a Julija Timosenko vezette tömb, a BJUT több képviselője átállt a koalíció oldalára. (Julija Timosenko szerint Viktor Janukovics emberei három-hét millió dollárért "vásárolták" meg a képviselőket.)
Az ukrán alkotmány szerint pártfrakciók válthatnak "térfelet", egyes képviselők nem. Juscsenko elnök attól is tarthat, hogy idővel a kormány maga mögött tudhat háromszáz képviselőt, ami már elég az alkotmány módosításához.
Az elnök döntése után már hétfő este összeült a törvényhozás. A parlamenti többség arról határozott, hogy alkotmányellenesnek tekinti az elnöki rendeletet. (Közben az államfő felfüggesztette a parlament ez utóbbi határozatát is.) A kormánytöbbség visszaállította a központi választási bizottság élére a Régiók Pártja képviselőjét, Szerhij Kivalovot. Ő volt az, akit a 2004-es elnökválasztás első és második fordulója után csalással vádolt meg az ellenzék.
Megszólalt Viktor Janukovics is. A kormányfő a parlament előtt tüntetők körében járt. A miniszterelnök kijelentette: "Az államfőnek tudnia kell, hogy ha nem vonja vissza a parlament feloszlatásáról szóló rendeletet, akkor nemcsak előre hozott parlamenti, hanem elnökválasztás is lesz." A Régiók Pártjának elnöke szerint Juscsenko végzetes hibát követett el. Kijelentette azonban, hogy még mindig bízik a tárgyalásos megoldásban: csupán arra van szükség, hogy az elnök semmisítse meg a hétfőn aláírt rendeletet.
A törvényhozás feloszlatását a leginkább követelő Julija Timosenko bejelentette: az államfő lehető legjobb lépése volt a parlament feloszlatása. "A forradalom hercegnője" hozzátette, hogy a nevével jelzett tömb már hozzá is látott a kampány előkészületeihez.
Adam Martinyuk, a parlament kommunista alelnöke provokátoroknak nevezte az ellenzéki politikusokat. Szerinte a parlament szélnek eresztése minden korábbinál mélyebb gödörbe taszítja az országot, végleg megoszlik a társadalom, és valóban két részre szakadhat az ország.
A kialakult helyzetben az a kulcskérdés, hogy ki nyerhet az előre hozott választással. Egyáltalán nem biztos, hogy az ellenzék visszaveheti a hatalmat. Az idő rövidsége miatt aligha rendeződne át döntően a jelenlegi népszerűségi dominancia. A Mi Ukrajnánk támogatottsága egy év alatt jókorát esett, az ellenzéki táborból a BJUT számíthatna a legtöbb voksra, a Régiók Pártja nagyjából hozná a 2006-os eredményeket. Ez azt jelenti, hogy a narancsosok kizárólag abban az esetben tudnának kormányt alakítani, ha Janukovics jelenlegi partnerei - a kommunisták és a szocialisták - elbuknának.
Dunda György, Magyar Hírlap
fidesz.hu