fidesz.hu főoldal
Hírek
Interjú
Publicisztika
Európai Unió
Mondatok
Az első száz nap után Budapest XVII. kerületében
2007. április 4., 16:49
Az önkormányzati választásokat követően új korszak kezdődött Budapest egyik legnagyobb kerületének életében: fiatal, dinamikus városvezetés kapott bizalmat. Ríz Levente polgármesterrel az elmúlt száz napról, polgármesteri munkájának fő célkitűzéseiről beszélgetett a gondola.hu.

- Hogyan értékeli a hivatalba lépése óta eltelt időszakot?

- Alapfilozófiánk, hogy minden jó irányú változást önmagunkon kell elkezdeni. Ezért először rendet tettünk az önkormányzat háza táján. Olyan ez, mint egy "tisztasági festés". Kezdtük a takarékossággal. Amikor az egész országban megszorítások vannak, és az állampolgárokon hajtják be az állam túlköltekezését, akkor mi nem akartuk továbbhárítani a terheket az emberekre. Ezért igyekszünk elsősorban önmagunkon spórolni. Megszűntettem a polgármesteri jutalmat, csökkent a képviselők fizetése, csökkent a bizottsági, tanácsnoki helyek száma. Átvilágítottuk a hivatalt: sorra mondjuk fel az önkormányzat számára hátrányos, pazarló szerződéseket. Közel 100 millió forint megtakarítást sikerült így eddig elérnünk. A cél, hogy javuljon, hatékonyabb legyen az önkormányzat működése. Az átvilágítás során számos ügy került felszínre, ahol tetten érhető a felelősség, vagy inkább a felelőtlenség. Nyilvánosságra fogjuk hozni a vizsgálat részletes eredményét, ez heteken belül megtörténik. Ezt követően döntünk a szervezeti struktúra módosításáról, az átszervezés érinthet egyes irodákat, csoportokat, sor kerül a kerület vagyonával foglalkozó Lakás 17 Kft. és az Ép-17 Kft. átalakítására. Az a szándékunk, hogy a polgárok egy ügyfélbarát, szervezetten dolgozó, takarékos hivatallal találkozzanak ügyes-bajos dolgaik intézése során.

Ezzel párhuzamosan hivatalba lépésünk óta készülünk az uniós pályázatokra. Sajnos nem találtunk előkészített projektet, az előző vezetés erre nem helyezett hangsúlyt. A pályázatok kiírásáig engedélyes tervek kellenek, minden nap számít, versenyt futunk az idővel. Létrehoztam a hivatalon belül egy EU-projektirodát, ahol kiváló szakemberek segítségével folyik a felkészülés.

Március elején elfogadtuk a költségvetést, amely egy tudatos városépítő munka első lépése. Mottója a rendteremtés. Idén jelentős összeget szánunk a köztisztaság megteremtésére, egyúttal komoly kerületfejlesztési programokat indítunk el, a harmadik súlypont pedig Rákosmente közlekedésének javítása.

- A peremkerületek többsége idén nehezebb helyzetbe került, mert a főváros és a kerületi önkormányzatok közötti forrásmegosztás inkább a belső kerületeknek kedvez. Ön a Fővárosi Közgyűlésnek is tagja. Lát esélyt arra, hogy valaha is kedvesebb kerülete lesz Rákosmente "Nagy" Budapestnek?

- Ez egyik fő célom, kész vagyok harcolni érte. A mostani forrásmegosztási törvény valóban övön aluli ütés számunkra. A közel 1,5 milliárd forintos elvonás, amely a következő években fokozatosan érvényesül, súlyos csapás Rákosmentére. Szomorú, hogy a kerület MSZP-s országgyűlési képviselője, Alexa György erre igennel szavazott az Országgyűlésben. Itt érhető tetten a különbség. Nekem fővárosi képviselőként is Rákosmentéhez kell hűségesnek lennem, az itt élők érdekeit kell képviselnem. Én nem viselkedhetek pártkatonaként. Én azt vallom, Rákosmente mindenek előtt, itt el kell felejteni a párthovatartozást. A kerület érdekében lehet, sőt, kell tárgyalni kormánypárti politikusokkal, fővárosi vezetőkkel is. A "barázdáltabb" közéleti szereplők minkét oldalon pontosan tudják; a választók teljesítményüket konkrét eredmények alapján ítélik meg, nem azt nézik, hogy bal- vagy jobboldali vezetésű kerületben tettek le valamit az asztalra. Az ügy nem reménytelen, többségében nyitott hozzáállást tapasztalok. Mondhatni rajtunk múlik, mit tudunk kiharcolni.

Mi egy új nemzedéket képviselünk a politikában, tudjuk, hogy nem szabad várni a sikerre. Megtanultam, hogy nekem kell kezdeményeznem, menni, kopogtatni kell, és nem árt, ha az ember magára vállalja a koordinációt, a szervezést. Ült már nálam a polgármesteri szobában egy asztalnál a Főváros, a BKV, a BKSZ, a MÁV vezetője, többen közülük először találkoztak életükben... Csak az aktív, kezdeményező hozzáállás gyümölcsözhet. Erre több példa van már, különösen a közlekedés javítása ügyében.

- Melyek azok a kihívások, amelyek megoldására hosszú távú tervek kidolgozása szükséges?

- Az egyik legfontosabb célom a városkép javítása. Ez jelenti egyrészt a köztisztaságot, amely komoly gond itt Rákosmentén. Célterületté váltunk, Budapest minden pontjáról hordják ide illegálisan a szemetet, ellenük a legszigorúbban fel kell lépni. Idén létrehozzuk a helyi közterület-felügyeletet, valamint a parkőri szolgálatot. Pihenőpadokat, járdákat, vízelvezető árkokat újítunk fel, több mint 2000 fát ültetünk. Ezzel együtt szeretném az épített környezet színvonalát is javítani. A 70-es évek végén valóságos falurombolás zajlott itt, megsemmisítették a régi Rákoskeresztúrt, lakótelepek nőttek ki a helyén. Kertvárosi területeink, Rákoscsaba, Rákosliget, Rákoskert, Rákoscsaba-újtelep is évtizedek óta stagnálnak. Városközpontra és kerületrészi alközpontokra adunk be uniós városrehabilitációs pályázatot. Együttműködünk a Makovecz-Stúdióval, közösen formáljuk a város jövőbeni arculatát. Ezzel párhuzamosan szigorítjuk a kerületi építési szabályzatot. A változtatás célja, hogy kertvárosunkban a beépítés módjának, a beépítési százaléknak, az építménymagasságnak tekintetében szigorúbb szabályok érvényesüljenek. Szeretnénk megóvni városképünket az oda nem illő soklakásos társasházaktól, szeretnénk megvédeni azokat az embereket, akik évek, évtizedek óta élnek kerületünkben és zöldövezeti, nyugodt csöndes otthonuk megőrzését óhajtják.

A másik súlyos gondunk a közlekedés. Rákosmente Budapest legnagyobb kerülete, ennek ellenére az egyetlen a kerületek között, ahol nincsen városi kötöttpályás tömegközlekedés, nem jár felénk se metró, se hév, se villamos. Az önkormányzat felkérésére a VEKE készített egy 170 oldalas tanulmányt, amely Rákosmente átfogó közlekedésfejlesztési koncepcióját tartalmazza. A dokumentumot társadalmi vitára bocsátottuk, kerületi civil szervezetek, polgárok nyilvánítottak véleményt, mondtak javaslatokat. Ezek alapján még az idén elfogadunk egy közlekedési intézkedési tervet, annak alapján ütemezzük a feladatokat.

- Mik a kilátások?

- Október óta számos területen kezdődött meg a munka, és híre ment annak, hogy Budapest legnagyobb kerülete helyet követel magának a közlekedésfejlesztési beruházások listáján. Tucatnyi tárgyalás és egyeztetés áll már mögöttünk, hogy mihamarabb eredményeket mutathassunk fel. Amit már biztosan elértünk: számos visszajelzést kaptam, miszerint a BKV-nál és a Fővárosnál észlelték a változást, érzékelték, hogy az új önkormányzat határozottabban képviseli a kerület érdekeit, és tudják, hogy mostantól a XVII. kerületre "oda kell figyelni". A kerület közlekedési problémáinak megoldására "több frontot is nyitottunk". Szeretnénk javítani a kerületi vasútállomások megközelíthetőségét, ezért Rákoskerten és Rákoscsabán idén a BKSZ együttműködésével P+R parkoló, buszforduló épül az állomásoknál, elkészültük után a BKV odairányítja járatát. Idén megépül a rákosligeti P+R parkoló is. A BKV elkezdte a Rákoskeresztúr-Örs vezér tere útvonalon a buszsáv terveztetését. A megvalósítást uniós forrásból lehet finanszírozni, a Főváros KMOP-projektként fogja pályáztatni. Megvalósulása esetén nagyságrendekkel lerövidülhet a menetidő a belváros irányába. Az önkormányzat EU-Projektirodája révén segíti az előkészületeket. Idén sűrítik a Keresztúr buszt, a 67-es és 68-as járatokat, valamint beindul a meghosszabbított 192-es busz, amely Keresztúrtól Újpalotáig fog járni. Kétszer is tárgyaltam a MÁV vezetőivel. Tőlük az utasvárakozás és tájékoztatás korszerűsítését kértem, valamint kezdeményeztem két "régi-új" vasútállomás megnyitását (Rákoskeresztúr-vasútállomás, valamint Akadémiaújtelep-Madárdomb-Helikopter-lakópark közös megállóhelye). A reakciók bíztatóak, a MÁV-tisztségviselők úgy vélték, megvalósíthatóak ezek a törekvések, hamarosan konkrét, időben is ütemezett választ fogunk kapni.

- Mire gondolt, amikor több interjúban említette, hogy az önkormányzat a hétköznapi gondokra is nagyobb figyelmet kíván fordítani?

- Mindenek előtt meghallgatjuk az emberek problémáit, igyekszünk gyorsan cselekedni. Áprilistól kihelyezett polgármesteri fogadóórákat tartok az egyes városrészekben, mert bebizonyosodott, hogy a havonta egyszer, a hivatalban tartott fogadónap kevés, ott már az őszi időpontokat is kiadták. Kezdeményezem azt is, hogy a képviselőtestület kerületrészenként tartson kihelyezett közmeghallgatásokat, az emberek így közvetlenebbül találkozhatnak az őket képviselőkkel.

Meggyőződésem, hogy számtalan probléma van, amely nyitott szemmel járva, odafigyeléssel megoldható. Régóta elintézetlen ügyeket szeretnénk rendezni; itt vannak az engedély nélkül épült mobiltornyok, rengeteg illegális plakát, illegális szemét, hiányzó utcanévtáblák, stb., sok-sok hétköznapi bosszúság, amely befolyásolja az emberek hangulatát. Ezek megoldása nem csak pénzkérdés, hanem odafigyelés, tettrekészség kérdése. Egyebek között ebben is más az új önkormányzat és az új politika.

gondola.hu - fidesz.hu