A vádhatóság különleges kegyetlenséggel elkövetett emberölésben találta vétkesnek őket, és további hét, illetve öt és fél évet szabott ki rájuk az említett bűncselekmény végrehajtására tett kísérlet miatt is. A törvények értelmében azonban csupán a magasabb büntetést kell letölteniük. Mindkettejüket megfosztották katonai rangjuktól és eltiltották egyes polgári jogok gyakorlásától, emellett anyagi és erkölcsi kártérítéssel tartoznak az áldozatok hozzátartozóinak.

Az ítéletet tapssal fogadta a teremben tartózkodó néhány volt forradalmár, a vádlottak azonban az ítélethirdetés pillanatában nem voltak jelen. A per folyamán mindkét vádlott következetesen tagadta bűnrészességét, arra hivatkozva, hogy nem ők adták ki a tűzparancsot. A kihallgatott több tucat tanú, köztük Ceausescu utolsó belügyminiszterének, Tudor Postelnicunak a vallomásából azonban egyértelművé vált bűnösségük, ezt a per során egy CD-lemezre átmásolt felvétellel is alátámasztottak.

Temesváron 1989 december 17. és 20. között 72 ember vesztette életét, a sebesültek száma 253 volt, egy asszonyt harckocsi taposott el a Decebal hídon, a megtorló hatóságok 43 forradalmárt vertek agyba-főbe. Victor Stanculescu és Mihai Chitac 1989 után a kormányban a honvédelmi, illetve a belügyminiszteri tisztséget töltötte be. A két tábornokot 1999-ben ugyancsak tizenöt-tizenöt évre ítélték el, öt esztendővel később azonban Joita Tanase főügyész az ítélet megsemmisítéséért fellebbezett, ezt az akkori igazságszolgáltatás jóváhagyta, arra hivatkozva, hogy a bírák nem tartották tiszteletben a vádlottak jogát a védekezéshez, és az ügy újratárgyalásáról döntöttek. A felperesek kevesellték az anyagi kártérítés összegét. Ügyvédjük fellebbezni fog, - miként a vádlottak is.

Bogdán Tibor, Magyar Hírlap


fidesz.hu