"A Peugeot-ügy meghiúsulása után miben reménykedhetnek a Sárbogárdiak"
Tisztelt Miniszter Úr!
Szeptember végi sárbogárdi látogatását követően a város feszült figyelemmel követte a PSA Peugeot Citroen autógyártó új összeszerelő üzemének esetleges magyarországi letelepedését, ugyanis beszállítói kör számára a terület ideális környezetnek bizonyult. Sajtóértesülések útján tudjuk, hogy a beruházás nem nálunk, hanem Szlovákiában valósul meg.
Korábban több hír is foglalkozott azzal, hogy a kormány latba veti befolyását a 700 milliós beruházás megszerzése érdekében. Ehhez képest a befektetők döntése, ill. a felek, különösen az Ön nyilatkozatai számos megválaszolatlan kérdést vetnek fel.
Ennek megfelelően az alábbi kérdésekre szeretnék választ kapni miniszter úrtól:
- Készült-e olyan kormányzati ajánlat, amely a befektetőknek biztosított kedvezményekre vonatkozott? Ha igen, milyen elemeket tartalmazott tételesen ez az ajánlat, tárgyalta-e kormányülés a befektetők részéről igényként felmerülő egyetértési nyilatkozatot?
- Elkészült-e időben az a kormányzati egyetértési nyilatkozat, amely a kormány által biztosított kedvezményeket és a befektetők által vállalt kötelezettségeket tartalmazta? A francia befektetők megkapták-e időben ezt, a döntésnél figyelembe tudták-e venni?
- Nem érzi úgy, hogy felelősség terheli amiatt, hogy amikor kiderült a kedvezőtlen döntés, nem vallotta be a kudarc valódi okait, politikai vádaskodásba kezdett, félrevezetve a közvéleményt?
Várom szíves válaszát.
Budapest, 2003. január 23.
Lengyel Zoltán
Fidesz - Magyar Polgári Párt
*** a válasz ***
Tisztelt Képviselő Úr!
Az Országgyűlés Házszabálya 91. §-ának alapján hozzám intézett "A Peugeot-ügy meghiúsulása után miben reménykedhetnek a sárbogárdiak?" című, K/2004. számú kérdésére az alábbi tájékoztatást adom.
A PSA Peugeot Citroën Automobiles (továbbiakban: Peugeot) gyárral a tárgyalások a projekt megvalósításáról 2002 nyarán kezdődtek meg. A Kormányzattal a megbeszélések, amelyeket a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium befektetési főigazgatója vezetett és fogott össze, október elején váltak intenzívvé. A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium koordinálásával az érintett társtárcák és az ITDH Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Közhasznú Társaság munkatársai, Tatabánya polgármestere és a Tatabányai Ipari Parkot működtető Ipari Projekt Hungária Kft. képviselője kezdettől fogva részt vettek az előkészítő munkában. A Peugeot tárgyalódelegációja két alkalommal tett látogatást a Gazdasági és Közlekedési Minisztériumban 2002. október 8-án és november 27-én. Ekkor közösen kerültek áttekintésre a projekt-tervek és az azok megvalósításához nyújtható állami támogatások. A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium és minden, a projekt előkészítésébe bevont magyar résztvevő a beruházással kapcsolatos operatív teendők ügyében folyamatos, intenzív kapcsolatot tartott a Peugeot tárgyalódelegációjával, illetve a Peugeot-t Magyarországon képviselő ügyvédi irodával.
A Peugeot beruházási helyszínre vonatkozó döntését követően - de nem azt megelőzően - egy ún. Egyetértési Nyilatkozat aláírására került volna sor az érintett magyar felek és a Peugeot között, amely a felek vállalásait és kötelezettségeit rögzíti. Az egyetértési Nyilatkozat közös megvitatása már a tárgyalások elején megkezdődött, annak állami támogatásokra vonatkozó lényegi elemei 2002. október végén a francia fél számára más ismertek voltak. A tárgyalások során az Egyetértési Nyilatkozatot a Peugeot saját szempontjai alapján jóváhagyta, és erről a Minisztériumunkat magyarországi ügyvédi irodáján keresztül értesített.
A Peugeot-nak megajánlott állami támogatás-csomag közvetlen és közvetett, központi és önkormányzati elemeket egyaránt tartalmazott, melyek az Európai Unió és a hatályos magyar jogszabályok előírásainak figyelembevételével a lehető legnagyobb támogatást biztosították a beruházás megvalósításához. A magyar fél már a tárgyalások korai szakaszában ismertette a francia féllel az állami támogatásokra vonatkozó ajánlatát, amit a későbbi tárgyalások folyamán a Peugeot konkrét igényei szerint még kedvezőbbé tett. A magyar ajánlati csomag tartalmazta a cég igényei szerinti telephely kialakítását, támogatást nyújtott volna a gépek és berendezések beszerzéséhez, a munkahelyteremtéshez és a képzéshez, továbbá központi és helyi adókedvezményeket kínált. A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium koordinációjával egy projekt csapat kísérte a beruházási tárgyalások menetét és javaslatokat tett a versenyképes támogatási ajánlathoz szükséges jogszabályi háttér megteremtése érdekében, amelyet felhasználva 2002. IV. negyedéve során a Kormányzat kidolgozta és megteremtette a megfelelő jogszabályi környezetet.
A Peugeot főtárgyalója elmondta, hogy az állami támogatások tekintetében sokáig a magyar ajánlat volt a legkedvezőbb, de később minden pályázó - egészen kis eltérésekkel - azonos nagyságú kedvezményeket ajánlott meg. Elmondta továbbá, hogy a magyar ajánlatnak - az összes többi pályázót megelőzve - legjobb eleme a tatabányai helyszín kiváló minősége és előkészítettsége, valamint az azt igazgatók professzionalizmusa volt.
A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium 2002. december 13-án tájékoztatta a Gazdasági Kabinet tagjait a francia céggel folyó tárgyalásokról és a megajánlott támogatási csomagról. A Kormány részére készült előterjesztés - amely a már említett Egyetértési Nyilatkozat aláírásához és az abban részletezett feltételek mellett a támogatások megadásához kérte a Kormány hozzájárulását - a testület 2003. január 17-ei ülésének napirendjén szerepelt. Ezt a Peugeot döntéshozó testülete is tudomásul vette, és azt jóváhagyólag elfogadta. A Peugeot főtárgyalójának tájékoztatása szerint ez a tény a helyszín kiválasztása szempontjából irreleváns volt, hiszen a döntés meghozatalánál a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium által jóval korábban megerősített kedvezménycsomagot vették figyelembe.
A Peugeot képviselője tárcánk vezetését 2003. január 15-én személyesen tájékoztatta a cég Igazgató Tanácsának döntéséről. A döntést követően a Peugeot főtárgyalópartnerével Párizsban egy értékelő megbeszélésre került sor, amely kiegészítette és részletezte a január 15-én elhangzottakat. A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium mindvégig ezeknek megfelelően tájékoztatta a magyarországi közvéleményt a beruházási döntés okairól, ezért nem tervezem, hogy erről Tatabánya lakosságának külön fórumon beszámoljak.
A Peugeot-val folytatott két megbeszélésen egyértelművé vált, hogy a döntésben a földrajzi adottságok és ehhez hozzárendelten a logisztikai megfontolások, a munkaerő rendelkezésre állása, a bérköltségek, valamint általában a beruházás összevont költségbázisa játszottak kiemelt szerepet.
A tatabányai telephelynek - összehasonlítva a nagyszombatival - kedvezőtlenebb a földrajzi pozíciója a projekt szempontjából. Ugyan a magyarországi helyszín infrastrukturális ellátottsága kiváló, a célpiacok közelsége és az épülő csehországi PSA-Toyota üzemmel való jövőbeni logisztikai kapcsolatok Nagyszombat mellett szóltak.
Természetesen a Peugeot-beruházás magyarországi megvalósulása számottevő közvetlen és közvetett pozitív hatást fejtett volna ki a régió gazdaságára. Ezek közül kiemelendő a magyar beszállítói háttéripar csatlakozási lehetősége a beruházáshoz, illetve később a működéshez. Mindazonáltal úgy gondolom, hogy a szlovákiai helyszín Magyarországhoz való közelsége lehetőséget teremt ahhoz, hogy a magas színvonalon és megbízható minőségben termelő magyar autóipari beszállítók versenybe szálljanak a környező országok vállalkozásaival és számos megrendeléshez jussanak az elkövetkező években.
Meghatározó tényező volt a döntés során a munkaerő rendelkezésre állása. A Peugeot az elmúlt év végi magyarországi munkaerő-elbocsátások és a tárgyalásokon elhangzottak ellenére úgy ítélte meg, hogy a Szlovákiát sújtó 18%-os munkanélküliségi ráta mellett kisebb kockázatot jelent a Nagyszombat központú körben megfelelő munkaerőt elérnie, mint Tatabányán és környékén. A cég képviselője emellett fontos tényezőként emelte ki, hogy a magyarországi munkaerő euróban kalkulált költsége, annak járulékaival együtt, meghaladja a szlovákiai munkaerőét, ami szintén számottevően befolyásolta a döntést.
Összességében a Peugeot gazdaságossági számításai szerint a projekt szlovákiai megvalósítása 10 éves távlatban 200 millió euró költségelőnnyel bír a magyarországi megvalósítással szemben, amivel a magyar ajánlat a kiváló szakmai előkészítés és az állami támogatások megajánlott maximális mértéke ellenére sem versenyezhetett.
Nyilvánvaló tehát, hogy a jövőbeni autóipari beruházásoknál a befektetők hasonló tényezők mentén fogják döntéseiket a versenyző országokat illetően meghozni. Ugyanakkor biztosíthatom Képviselő Urat, hogy a rendelkezésünkre álló eszközöket maximálisan kihasználva a Minisztérium részéről mindent megteszünk annak érdekében, hogy a lehető legjobb ösztönző csomag mellett tudják majd a befektetők megalapozott üzleti döntéseiket meghozni. Ezt segíti a szóban forgó projekt előkészítése során szerzett sok értékes tapasztalat, ami a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium véleménye szerint jól konvertálható a további, hasonló iparági profilban tervezett beruházásokról folytatandó tárgyalásokon.
Budapest, 2003. január 31.
Üdvözlettel:
Dr. Csillag István
h. ............. - olvashatatlan aláírás, talán Szalay Gábor