A napirend nyílt, bármilyen téma szóba kerülhet, de én a magam részéről utálom azt a szót, hogy kartell - mondta újságíróknak a vendéglátó katari energiaipari miniszter, Abdullah bin Hamad al-Attija. Pozitív üzenetet kell küldenünk a fogyasztóknak arra, hogy velük vagyunk, és nem ellenük - mondta a miniszter.

A Gázexportáló Országok Fórumát először 2001-ben hívták össze, a mostani tanácskozáson 14 földgáztermelő ország képviselői vesznek részt. Ezek az országok adják világexportnak körülbelül a 60 százalékát.

Az informális csoport kartellé alakításának gondolatát az iráni vezetés vetette föl még januárban, de most hétfőn az iráni energiaügyi miniszter, Kazem Vaziri-Hamane is óvatosan nyilatkozott. Szerintünk hasznos lenne ilyen szervezetet alakítani, mások is szeretnék, de a folyamat lassúnak ígérkezik - mondta.

Az orosz energiaügyi miniszter azt mondta még a hét végén, hogy "mi sem most, sem később nem tűzünk ki olyan célt, hogy csoportosan, szervezetten lépjünk fel, ennek semmi értelme". Úgy vélte, a katari fórum legyen a temelők és a fogyasztók világméretű párbeszédének része.

Más az olaj, és más a gáz - mondta Purnomo Yusgiantoro indonéz energiaipari miniszter. A cseppfolyósított gáznak van egy kis szabadpiaca, de ez nem indokolja OPEC-szerű szervezet létrehozását - magyarázta, arra utalva, hogy a világ nagy földgáztermelői egyelőre nincsenek versenyben, más és más területeket látnak el, és az árakban hosszú lejáratú szerződések keretében állapodnak meg a fogyasztókkal.

Venezuela és Bolívia támogatja a nemzetközi gázkartell létrehozását, és erőfeszítéseikből talán futja egy helyi kartell megalakítására, írták hírügynökségek hétfőn.

Felborzolta a Nyugat idegeit

A "gáz-OPEC"-nek, amelynek már a kilátása is felborzolta a Nyugat idegeit, nem kell az olaj-OPEC-re hasonlítania, hanem az értékesítési piacok felosztására, vagy a hosszú távú szállítási megállapodások kötésével járó árszintemelésre vonatkozó egyeztetés eszköze lehet, kommentálta egy moszkvai lap hétfőn a Gázexportáló Országok Fórumának katari értekezletét.

"A gáz-OPEC-nek korántsem kell ugyanúgy működnie, mint ahogy az olaj-OPEC működik. A gázexportáló országoknak nem feltétlenül kell a termelés csökkentésében vagy növelésében megállapodniuk, hogy ezzel csökkenthessék vagy növelhessék az árakat. Megállapodhatnak valami másban: például feloszthatják az értékesítési piacokat, vagy egyeztethetik az árszínvonal emelését a hosszú távú szállítási szerződések kötésénél", fejtegette a Vedomosztyi, amely szerint a gázpiac hiánya alátámaszthatja az adminisztratív árbefolyásoló intézkedéseket.

"Más kérdés, hogy Oroszország számára, tekintettel az állami ellenőrzésű Gazprom monopólium stagnáló kitermelésére és a növekvő hazai fogyasztásra, nem annyira a termelőkkel való szövetkezés, mint inkább a fogyasztókkal való barátkozás a fontos. Hogy biztos lehessen exportlehetőségeiben, Oroszországnak feltétlenül be kell fektetnie a cseppfolyósított gáz termelésébe. Márpedig ebben rá van utalva azoknak a fogyasztó országoknak a közreműködésére, amelyek a világ energiaiparának fő beruházóit alkotják" érvelt a liberális orosz üzleti lap.

Ha a "gáz-OPEC"-nek nem lenne értelme, akkor nem lenne körülötte ekkora hisztéria, mutatott rá a Nyezaviszimaja Gazeta, úgy vélve, hogy Oroszország rátapintott Európa gyenge pontjára: jelesül arra a félelmére, hogy az energiahordozók eladóinak egyeztetett pozíciójával találja magát szemben. A centrista orosz lap szerint mégsem indokolt arról beszélni, hogy Oroszország az energiafegyver alkalmazása mellett döntött. Valójában az Európai Unió fellépése tereli politikai síkra az energiagazdálkodást, vélte a lap.

Mi több, a Nyezaviszimaja Gazeta úgy ítélte meg, hogy az európai politikusok nemcsak Oroszország számára váltak valóságos fenyegetéssé, hanem az európai energiacégek számára is. Ennél fogva az európai energiamenedzserek harci cselekményekre készülődnek: de nem a félelmetes Oroszország, hanem saját hivatalnokaik és politikusaik ellen, írta a lap.


MNO - fidesz.hu