A Balassi-estet, amelyen jeles orosz műfordítók mutatták be, Csörsz Rumen-István pedig lantkísérettel adta elő a költeményeket a mintegy kétszáz fős hallgatóságnak, József Attila mellszobrának megkoszorúzása előzte meg az orosz Idegennyelvi Könyvtárban a Költészet Napja előestéjén, míg szerdán nemzetközi tudományos tanácskozás követi Balassiról és a reneszánszról a moszkvai magyar kulturális központban.

Horváth szerint a legrangosabb orosz irodalmi sorozatban megjelent kötetet elsősorban Jurij Guszevnek köszönhetjük, aki elejétől végéig, évtizedeken át dolgozott rajta, készítette a nyersfordításokat, néhány verset át is ültetett, lefordította Horváth és Klaniczay Tibor tanulmányait, és megírta Balassi életrajzát is.

Maga Guszev a kötet motorjának mégis a harmadik összeállítót, a már elhunyt Nyikolaj Balasov akadémikust nevezte, akinek rendkívül széles látóköre Cervantestől egészen Balassiig terjedt.

"Mindig az volt a benyomásom, hogy Oroszország a végtelen elmaradottság mellett a végtelen kulturáltság, az elképesztően felkészült tudósok hazája" - jegyezte meg Horváth, "igazi első osztályú kiadványként" ünnepelve az orosz Balassi-kötetet.

Mint mondta, ezt teszik a szerdai konferencián is. Ennek első részén a reneszánsz irodalom kiadásával foglalkoznak interneten és papíron külföldiek részvételével, majd a műfordítók eszmecseréje következik. Ezen például az olasz Armando Nuzzo fog tépelődni a Balassi-versek fordításán Guszevvel és másokkal.

Nuzzo - aki szerint az olasz szellemhez Balassi áll legközelebb a magyar költők közül, s a maga részéről Petrarca követői közé sorolja őt - Rómában publikálta a Júlia-verseket, majd egy bőséges válogatást is.

MTI - fidesz.hu