A "Pardont akarnak hallani a magyarok" című írás előzménye az volt, hogy a lap egy nappal korábban beszélgetést közölt Duray Miklóssal, az MKP volt ügyvezető alelnökével, aki a minap lezajlott tisztújítás után a párt stratégiai alelnöke lett.

A szlovák közfelfogás szerint az MKP volt elnökével, Bugár Bélával hadilábon álló Duray az új elnökkel, Csáky Pállal jobban tud majd együtt dolgozni, ám ez majd a magyarok radikalizálódásához vezethet. Keddi beszélgetésében a HN a szlovákiai magyarok II. világháború utáni jogfosztását a kollektív bűnösség elve szerint törvényesítő, máig hatályosnak ítélt egykori csehszlovák elnöki jogszabályokkal és a szlovákok ellen irányuló 19. század végi magyarosítási törekvésekkel kapcsolatos álláspontját firtatva az kérdezte Duraytól: vajon nem tartja-e időszerűnek a magyar és a szlovák nemzet kölcsönös bocsánatkérését?

Válaszában a politikus kifejtette: ahogy annak idején egy magyarországi iskolában érettségiző diáknak tudnia kellett magyarul, úgy most a szlovákiai alapiskolát végző tanulónak is nyelvvizsgát kell tennie szlovák nyelvből. "Pillanatnyilag a két helyzet hasonló.

A gondot az 1945-től 1948-ig terjedő évek (a jogfosztottság évei) jelentik, amikor a minden joguktól megfosztott (szlovákiai) magyarokat bűnözőknek tekintették csakis azért, mert magyarok. Ezt a problémát fel kell oldani, de nem csupán bocsánatkéréssel. A sérelmeket meg kell szüntetni és jóvá kell tenni" - mondta Duray. Szerinte akiket vagyoni sérelem ért, azokat kártalanítani kell. "Ha nem ugyanazzal a vagyonnal, akkor anyagiakkal. Mert ha az árjásítás áldozatai kártalaníthatók, akkor a szlovákosítással sújtottak miért nem" - fogalmazott Duray kedden, mire több szlovák politikus elutasítóan, a magyar Csáky Pál pedig árnyaltabban reagált.

"Szlovákia minimálisan egy pardonnal adózhatna azok felé az emberek felé, akiket a kollektív bűnösség elvei alapján, kizárólag a nemzetiségi hovatartozásuk miatt üldöztek" - mondta. A kérdésre szerdán is visszatérő lap "magyar sci-fi" alcím alatt egy mondatban érinti a szlovák köztudatban nem igazán meggyökerezett jogfosztások körülményeit, pontosabban annak egyik elemét, hogy 40 ezer, vagyonától megfosztott magyart hurcoltak el csehországi kényszermunkára. Röviden szól a "nácik és kollaboránsaik", a Csehszlovák Köztársaságban élt magyarok és németek megtorlását szolgáló Benes-dekrétumok célzatáról, a semmissé nyilvánításukkal kapcsolatos németországi és ausztriai követelésekről, valamint arról, hogy az egykori cseh államfő, Eduard Benes dekrétumait "Magyarországon a Fidesz képviselői kérdőjelezik meg".

A HN néhány szlovák politikust, köztük Dusan Caplovic miniszterelnök-helyettest is megszólaltatja. "Nem fogjuk megnyitni a Benes-dekrétumokat, mert az a II. világháború eredményeinek megkérdőjelezése lenne" - így Caplovic. A Ján Slota vezette kormánykoalíciós Szlovák Nemzeti Párt (SNS) képviselője szerint "a magyar irredentizmus sci-fijével az MKP a saját választóinak fenyegetettségérzetét igyekszik gerjeszteni." A szlovák ellenzéki pártok nevében megszólalók szintén rendre elutasítják a dekrétumokkal kapcsolatos kérdés megnyitását. Ján Skoda, a szlovák külügyminisztérium szóvivője a politikusok megnyilatkozásait nem kívánta kommentálni, de jelezte, hogy noha folyik a magyar és a szlovák miniszterelnök találkozójának előkészítése, "annak programja egyelőre nem számol a kölcsönös kártalanítás kérdéseivel." A külügyi szóvivő szavai szerint "a Benes-dekrétumokat nem fogjuk megnyitni, azokról tárgyalni sem fogunk. Szlovákia számára a háború utáni rendezés a mértékadó".

MTI - fidesz.hu