Moszkva ugyan cáfolta egy OPEC-hez hasonló gázkartell létrehozását az elmúlt hetekben, a most létrejött Gázkibocsátó Országok Fóruma mégis sokak szerint a világ gázpiacának felosztását előrevetítő szervezet. Az iráni, katari, nigériai és algériai részvétellel megalakult tömörülést Oroszország vezeti. És nem csak azért, mert a legnagyobb gázexportőr, de azért is, mert Irán esetében nem csak az atomprogram kelt feszültséget, de az akadozó gázkibocsátás is. Noha a most megalakult fórum meghirdetett célja a technológiai együttműködés és a vevők jobb kiszolgálása, a legtöbb szakértő szerint piacfelosztásról és áregyeztetésről, vagyis kartell létrehozásáról van szó. Így véli ezt Barta Judit, a GKI Energiakutató ügyvezető igazgatója is, aki szerint megszilárdulhatnak a vásárlók és eladók közötti jelenlegi kötöttségek.

- Dél-Amerika, Közép-Amerika, az Egyesült Államokat látja el, az iráni földgáz elsősorban Ázsia felé, és cseppfolyós földgázként Japán és Korea felé megy, Oroszország meg eddig ugye Európa felé fordult. És óriási beruházások kellenének mindkét országnak, hogy újabb piacokat próbáljanak nyerni - így Barta Judit.

Mindez alapjaiban húzhatja keresztül az Európai Unió diverzifikációról szóló terveit. Nem lesz ugyanis lehetőség arra, hogy az Európában felhasznált gáz 44 százalékát adó országok között a jelenlegi módon, a kedvezőbb ár alapján válogasson a vevő. Mivel a földgáznak nincs tőzsdei ára, és nem mozog olyan szabadon, mint az olaj, alig van független beszerzési lehetőség, mondta a szakértő.

- Ha piacfelosztás és ármegegyezés lesz, az majdnem mindegy lesz, már csak az a kérdés, hogy Nabucco, vagy Kék Áramlat - mondja a szakértő.

A képet tovább színesíti, hogy Türkmenisztán, a Moszkvától korábban függetlennek tartott nagy gázkibocsátó nemrég Oroszországra bízta az általa kitermelt földgáz értékesítését.


Az oroszok elégedettek

Az oroszok elégedettek - egyelőre maguk sem akartak igazi, számukra is kötelezettséggel járó gázkartellt, gáz OPEC-et, de szívesen lebegtetik a lehetőséget, pláne, hogy a létrehozott Koordinációs Bizottságot ők vezetik, és jövőre Moszkvában lesz a gázexportáló országok következő találkozója. Hrisztyenko energetikai miniszter Dohából távozva rögtön le is szögezte, hogy ők nem kívánnak senki ellen szövetséget kovácsolni, mindössze a fogyasztók és termelők közötti egyensúly kialakításáról van szó, márpedig a miniszter véleménye szerint eddig a fogyasztók uralták a piacot. Szóval megfelelő párbeszédre lenne szükség - és ehhez nyilván az eddiginél jobb pozíciókat nyújt az exportőröknek, ha előbb egymás között valamennyire egyeztetnek.

Hogy ez az egyeztetés végül milyen messzire megy el, az egyelőre nyitott kérdés, ugyanakkor Hrisztenyko felhívta a figyelmet egy az erőviszonyokat döntően megváltoztató tényezőre: a gázpiacon a közeljövőben két új gigászi fogyasztó jelenik meg: Kína és India. Ami nagyságrendekkel fontosabb fejlemény, mint bármilyen - mégoly hatékony - gázkartell létrejötte.

Földgáz szükségletének 86 százalékát külföldről importálja a világ egyik vezető gazdasága, a német gazdaság - tájékoztat bennünket Hubertus Bardt a Kölni Gazdaságkutató Intézet vezető szakértője. Elmondja, hogy az összenergia felhasználásban 23 százalékos a földgáz szerepe, és ez növekvő tendenciát mutat. Oroszország Németország szempontjából kiemelkedő, mondjuk így, játékos. Ugyanis az oroszoktól veszik a németek a gáz csaknem 40 százalékát, pontosan 38 százalékát.

A szakértő prognózisa szerint Oroszország részesedése a tervezett, új tengeralatti gázvezeték révén jelentősen emelkedhet még. Ezt nem tekinti különösebb biztonságpolitikai kihívásnak, minden ellentétes híreszteléssel szemben ugyanis az oroszok nagyon megbízható partnerek, és fontos a politikai együttműködés velük. A szakértő ugyanakkor nem zárja ki, hogy végül is egységfrontba tömörülnek a nagy gáztermelők, de szerinte sosem lesz csapatukból olyan, mint amilyen a kőolaj esetében az OPEC, vagyis nem reális célkitűzés a termelés és az ár kapcsán Kartellt alakítani a földgáz-fronton.

A földgáznak nincs azonnali piaca, azzal nem lehet úgy spekulálni, mint az olajjal. Hosszú távú szerződések szabályozzák a földgázkitermelést és a szállítást. A gáz nem mobil üzemanyag-energiahordozó, mint az olaj. Oroszországnak pedig nem érdeke nemzetközi politikailag, hogy regionális hatalmi ambíciókat, és nyugat ellenes politikát folytató olyan országokkal legyen egy csapatban, mint amilyen például Irán vagy Venezuela - véli a német szakértő.

radio.hu - fidesz.hu