Ha mostanában még túl sokat nem is, 2008. január 1-jétől mindenképpen hallani fogunk Szlovéniáról. Az új tagországok közül elsőként ugyanis Ljubljana látja majd el fél éven keresztül az Európai Unió soros elnöki tisztét. Egy kétmilliós nemzet képvisel majd félmilliárd embert, és egy Debrecen méretű város lesz az unió központja. Portugália két évvel a csatlakozása után, 1988-ban még visszautasította a feladatot. Szlovéniának ez eszébe sem jutott.

- Jelenleg mintegy háromszáz munkatársunk dolgozik az uniós elnökség előkészítésén - mondta az európai ügyekért felelős kormányzati iroda vezetője, Peter Josevnik Ljubljanában. - A több nyelvet beszélő fiatalok feladata, hogy felépítsék a megfelelő infrastruktúrát, informatikai hátteret. Rengeteg újságíró, delegáció érkezik majd Ljubljanába, őket ki kell majd szolgálni, fogadni, ez nagyobb feladat lesz, mint amivel eddig bármikor találkoztunk. A szlovének, hogy elkerüljék a bakikat, másfél évvel ezelőtt kezdték meg a felkészülést. Figyelik a német, illetve a portugál elnökség munkáját, és a tapasztalatokat megpróbálják felhasználni.

Nem félnek a kihívástól

A prioritások többnyire öröklődnek az előző elnökségtől. Most az európai alkotmány ügye, a klímaváltozás jelentette kihívások, a közös energiapolitika és a további bővítés kérdése szerepel a terítéken. Ez utóbbiban a szlovén kormány hozhat újat, hiszen erőteljesen támogatja Macedónia, illetve Horvátország csatlakozását.

- Bár kis ország vagyunk, nem félünk a kihívástól, folyamatosan készülünk, és meg fogjuk oldani a feladatot - mondta Josevnik. Szerinte csak egy dolog veszélyezteti a szlovén elnökséget: a világpolitika kiszámíthatatlansága, ha olyasvalami történik, amire nem lehet felkészülni, mint egy természeti katasztrófa vagy egy háború.

Ez a kiszámíthatatlanság azonban nem tapasztalható a szlovén gazdaságban, amely a régióban az egyik legjobban fejlődő, stabil és erős. Tavaly 5,2 százalékos GDP-növekedést mértek, és az idén is négy százalék felett lesz a bővülés. Mindezt jól bizonyítja, hogy a maastrichti kritériumokat teljesítve Ljubljana az idén január elsején az új tagországok közül elsőként bevezette az eurót.

- A közös pénz szlovéniai bemutatkozása egyértelmű sikertörténet - mondta Andrej Bajuk pénzügyminiszter. - Ahhoz, hogy ezt elérjük, széles körű társadalmi egyetértésre volt szükség. A bérek növekedésének időszakos befagyasztására, a munkanélküliség és az infláció csökkentésére, valamint a gazdaság nyitottságának fokozására. Ez a törekvés nem sikerülhetett volna a társadalom, a politika és az üzleti szféra egyetértése nélkül - magyarázta Bajuk.

Sajátos gazdaságpolitika

- Hatalmas siker! - dicsérte a közös pénz szlovéniai megjelenését a szlovén kereskedelmi kamara elnöke, Nina Presern. - A vállalkozásoknak vannak bizonyos költségeik a papírmunka, a kettős árazás vagy a többlet munkaórák tekintetében, a közös pénz jelentette előnyök azonban messze felülmúlják a hátrányokat.

Presern szerint az előzetes félelmektől eltérően nem kísérte jelentősebb áremelkedés az euró bevezetését, bár a szolgáltatószektorban azért tizenöt százalékos növekedést lehetett tapasztalni.

A szlovének a kilencvenes évektől kezdve sajátos gazdaságpolitikát folytattak. Kisebb teret engedtek a külföldi tőke beáramlásának, és a nagyobb vállalatokban megtartották az állami tulajdon jelentős részét. Emellett nagy hangsúlyt fektettek a családi vállalkozások és az innováció támogatására, amelynek eredményeként ma már az export kétharmadát a kisvállalkozások adják.

- Számos kihasználatlan lehetőséget rejt a szlovén gazdaság - utalt a felpörgő privatizációra és a szlovén-magyar együttműködési lehetőségekre Andrej Vizjak gazdasági miniszter. A tárcavezető a Nafta Lendava olajipari cég magánosítását, kőolaj-finomító és bioüzemanyag-gyár építését, valamint logisztikai együttműködés fokozását említette.

- Több magyar cég jelezte érdeklődését a koperi kikötő privatizációja iránt - folytatta Vizjak miniszter -, ami Magyarországnak a legfontosabb tengeri kikötő Hamburg és Rotterdam mellett. Jelenleg a szlovén állam ötvenegy százalékos tulajdonosa az üzemeltető társaságnak, ez az arány azonban a közeljövőben csökkenni fog.

- Privatizálni és fejleszteni szeretnénk Kopert - mondta immár a kikötőben a társaság magyarországi képviselője, Tomaz Martin Jamzik. - A kikötő legnagyobb előnye, hogy közelebb fekszik az ázsiai piacokhoz, mint az északi, európai társai, így napokkal rövidül le a tengeri szállítási idő. Évente 1,2 millió tonna magyar vonatkozású árut kezel a kikötő, Budapestnek Koper a legfontosabb kapu a tengeri konténerforgalom tekintetében. Egy héten tizenöt tehervonatot indítunk Budapestre, s szeretnénk, ha ez a szám növekedne.

Az átjáróház

A kikötő másik előnye, hogy közvetlen vasúti és közúti összeköttetéssel bír Magyarország, így a keleti piacok felé.

- Már folytattunk közös tárgyalásokat a magyar féllel a vasúti pálya korszerűsítéséről - ismertette tárcája terveit a közlekedési minisztérium államtitkára, Peter Verlic. - Reményeink szerint több mint százhatvan kilométeres sebességgel közlekedő vonatokra is alkalmas vonalat építünk ki, Kopertől egészen a leendő záhonyi, logisztikai központig. A magyar-szlovén együttműködési tervek azonban ennél is tovább nyúlnak. Verlic szerint szlovén oldalon a maribori autópálya 2008 augusztusában éri el a határt Pincénél, magyar részről ehhez az M7-es sztráda csatlakozik majd.

- Szlovénia mindig is átjáróház volt a térségben, és szeretnénk, ha ez így is maradna - mondta félig viccesen a szlovén pénzügyminiszter, Andrej Bajuk. Ez a gondolkozás Ljubljana külpolitikáján is tükröződik, próbálják közvetíteni a Nyugatot a Balkán irányába.

- Prioritásként kezeljük a Nyugat-Balkán integrációját, egymagunk azonban nem tudjuk elősegíteni - mondta a külügyminiszter, Dimitrij Rupel. - Példa erre Horvátország, amellyel tíz éven át egyeztettünk egy közös határvitáról, míg 2001-ben sikeresen megoldottuk a kérdést. Zágráb azonban most újra elővette az ügyet, ami mindkét országban a nacionalista tábor erősödését okozta, sőt Szlovéniában aláírásgyűjtés kezdődött, hogy népszavazás akadályozza meg a horvát uniós csatlakozást. A Balkán egy nagy alkudozás, a cél az, hogy megtaláljuk a közös pontokat, és mindig egy lépést haladjunk előre. Lapunk kérdésére, miszerint az EU felkészült-e egy esetleges válsághelyzetre Koszovó státusával kapcsolatban, a külügyminiszter bizakodón válaszolt:

- Szlovénia mindkét féllel folyamatosan egyeztet, és úgy véli, hogy Koszovóban jelenleg nincs pánikhangulat. Minél tovább halogatjuk azonban a döntést, annál nagyobb a veszélye annak, hogy felszínre törjenek az indulatok. Támogatjuk az Ahtisaari-tervet, de Szerbia is a barátunk, tárgyalunk velük, és megadunk minden szükséges gazdasági és politikai segítséget, hogy átlendüljenek ezen a nagyon kényes helyzeten. Szükség van az ENSZ Biztonsági Tanácsa határozatára, de ez már inkább a nagyokon múlik.

Tény, hogy kiemelkedően nagy feladat vár Szlovéniára az európai uniós elnökséggel. Ljubljana, Piran vagy éppen Lendva utcáin bandukolva azonban az ember a felújított épületek és a teraszos kávézók árnyában a világra nyitott, több nyelvet beszélő szlovénekkel találkozik, akik magabiztosak, stílusosak, vidámak, és tudják, hogy prosperáló országuk megfelel majd az elvárásoknak.

Magyarok az eurózónában

A Kárpát-medencei magyar kisebbségek közül a Szlovéniában élő mintegy tízezres magyar közösség helyzete a legkedvezőbb. Az asszimiláció miatt azonban a Muravidéken is fogyatkozik a magyarság.

- A szlovén nemzetiségi politika példaértékű Európában - mondta a ljubljanai törvényhozás épületében magyar újságíróknak Pozsonec Mária, a magyar közösség parlamenti képviselője. - Szlovéniában negyven törvény garantálja a nemzetiségi jogokat, az olasz és a magyar közösségeknek a demokratikus átalakulás kezdete óta egy-egy parlamenti képviselői poszt jár. A legnagyobb gond azonban, hogy a déli olasz közösséggel szemben a magyarok gazdaságilag elmaradott régióban élnek, ami a határ mindkét oldalára igaz.

A Muravidéken tizenhét százalékos a munkanélküliség, így a magyar közösségen belül az értelmiségi réteg és a fiatalok elvándorolnak Ljubljanába, vagy az ország más részeire, ráadásul a vegyes házasságok miatt is egyre apad a magyarok lélekszáma.

- Egész generációkat vesztettünk el emiatt, az elköltözők csak ritkán térnek vissza - mondta a parlamenti képviselő.

A muravidéki magyarság központjában, Lendván azonban egy virágzó kisebbségi kultúra nyomai mutatkoznak. A négyezres településen kapott helyet a Makovecz Imre által tervezett hatalmas kultúrközpont, valamint a szlovén-magyar két tannyelvű iskola, amely Füle Tibor igazgató szerint egyedülálló a térségben.

- Az intézmény sikerét jelzi, hogy a több mint háromszáz diákunk fele nem magyar nemzetiségű, de ők is vállalták, hogy ugyanúgy tanulnak magyar nyelven, mint szlovénul - mondta az igazgató. Füle Tibor szerint az intézmény rendkívül fontos szerepet tölt be a magyar kultúra népszerűsítésében, és lehetővé teszi, hogy szlovéniai magyarok az anyaországi továbbtanulásra is felkészülhessenek.

Hasonlóan biztató a helyzet a magyar nyelvű média területén.

- A szlovén állam egymillió eurós költségvetést biztosít számunkra évente - mondta Helena Zver, a magyar televízió igazgatója.

- Ez még akkor is szép összeg, ha a feleakkora olasz kisebbség háromszor ennyi támogatásban részesül. A lendvai magyar adás hetente négy alkalommal jelentkezik, fél órában a szlovén nemzeti csatornán - ismertette a feladatukat a tévé újonnan kinevezett főszerkesztője, Lovric Mirjana.

- A rádiónk a negyedik leghallgatottabb adó a Dunántúlon - tette mindehhez hozzá Végi József, a lendvai magyar rádió vezetője. Szerinte ez azt jelenti, hogy a magyar határ túloldalán is elismerik a munkájukat. Végi szerint fiatalításra és új munkatársak felvételére lenne szükség a további előrelépéshez. A muravidéki magyaroknak hetilapjuk is van, amely Bence Lajos igazgatásában készül. A határon és a tengeren túlra egyaránt eljutó Népújság jövőre ünnepli fennállásának ötvenedik évfordulóját.

Janzsó Viktor, Magyar Hírlap


fidesz.hu