Az ügyészség eljárását többféleképpen lehet magyarázni. A vádhatóság vagy akkor tévedett, amikor megindította a pert, vagy akkor, amikor megszüntette. Vagy politikai okokból indította a pert, vagy politikai indokok alapján szüntette meg. Ám ne zárjuk ki a legéletszerűbb lehetőséget sem, azt, hogy a Legfőbb Ügyészség, mint szervezet, teljességgel alkalmatlan az ügyészségi feladatok ellátására.
Az ominózus ügy lényege: a vállalkozó Gyurcsány Ferenc cége, az Altus Rt. még 1995-ben megvásárolt egy állami ingatlant. Ezután kiderült, hogy az államnak mégiscsak szüksége van az épületre: a Miniszterelnöki Hivatal egy cége, a Közlöny- és Lapkiadó Kft. visszabérelte azt újdonsült tulajdonosától, az Altustól. Ráadásul közpénzen (cirka 80 millió forintért) még fel is újította a már magántulajdonban lévő ingatlant. A sajtó nem sokkal az ügylet nyélbeütését követően feltárta az ügy lényegét, ám a nagytekintélyű ügyészség a füle botját sem mozdította a nyilvánvalóan galád, a köz érdekét és erkölcsét sértő szerződés miatt.
Teltek-múltak az évek, Gyurcsány a politikai hatalom porondjára lépett, és viharsebesen emelkedni kezdett a ranglétrán. A Csipkerózsika-álmából felriadt ellenzék akkor kapott észbe, amikor Gyurcsány már veszélyes politikai ellenféllé vált. Addig "lottó ötösnek" számított, nem nagyon zavarta az ellenzéki potentátokat a kádkőgyáros politikai hatalmának dagadása.
Gyurcsány Ferenc előbb sportminiszter, végül pedig, egy puccs eredményeként, miniszterelnök lett, s csak ekkor nőtt meg a jelentősége a sajtó által feltárt Gyurcsány-ügyeknek. Ellenzéki politikusok feljelentéseket tettek az ügyészségen, de elkéstek vele, mert a vádhatóság szerint azok a büntetőügyek akkorra elévültek. Még szerencse, hogy a jó erkölcsbe ütköző, törvénysértő szerződések soha nem évülnek el.
Az ellenzéki sajtó nyomására tavaly tavasszal a Legfőbb Ügyészség végre a bíróság előtt megtámadta az Altus szerződését. Időközben azonban a választásokon a Gyurcsány vezette szocialista párt győzött, s csak ezt követően ültek össze a bíróságon a peres felek. A felperesi oldalon az ügyészség, az alperesi oldalon a Gyurcsány-cég és a már Gyurcsány miniszterelnöksége alatt működő állami cég. Az alperes cégek képviselői (Gyurcsány és Gyurcsány) egybehangzóan bizonygatták, hogy nekik minden nagyon szép, minden nagyon jó, mindennel meg vannak elégedve, semmilyen követelésük sincs egymással szemben. Az ügyész mindettől meghatódva elfelejtette képviselni az államot ért kár miatt a köz érdekét. Először a per felfüggesztését kérte, majd hat hónapon át nem sikerült rájönnie, hogy a megegyezés mögött százmilliós vagyoni kár érte a közvagyont.
Tanulság: ha sikerül egy számunkra nagy haszonnal járó, ám a közvagyonban kárt okozó ügyletet kötnünk az állammal, és egy ügyész bele akarja ütni az orrát, akkor lobogtassuk meg előtte a Gyurcsány-ügyben hozott ügyészi döntést, és kérjük meg, hogy tanúsítson önmérsékletet!
Torkos Matold, Magyar Nemzet
fidesz.hu