- Keveset hallani Zalaegerszegről. Miért?

- Talán azért, mert nem a Bécs-Budapest tengelyen fekszik.

- Ez minden?

- Nem illene kihagyni a várost a tudósításokból, mert sokkal fontosabb ez a település annál. Csakhogy az a helyzet, hogy Bécs, Pozsony, Ljubljana és Zágráb is közelebb van hozzánk időben mint Budapest. Nálunk halad át a teljes Szlovéniából érkező forgalom, közös EU-s programjaink vannak a horvátokkal és a szlovénekkel, jelentős amerikai, francia és német tőke települt hozzánk. Ráadásul Zalaegerszeg az úgynevezett ötös korridoron fekszik, ami azt jelenti, hogy része a Kijev-Velence szállítási, kereskedelmi vonalnak.

- Látszanak már ennek az eredményei?

- Kézzelfoghatóan még nem. De a város vállalkozóinak gondolkodásában már észrevehetők azok a számítások, amelyek az 5-ös korridorra épülnek.

- Ez nyilván újabb munkahelyeket jelenthet majd. Bár Zalaegerszegnek kifejezetten jó a munkanélküliségi rátája, 5,3 százalék. Hogy csinálják?

- Nem egy üzemre építjük a foglalkoztatási stratégiánkat és a gazdaságunkat. A rendszerváltás után több budapesti nagyüzem zalaegerszegi leányvállalata is bezárta a kapuit. De több lábon állt a város, sőt, 1994-ben idejött a Flextronics amerikai cég, amellyel együtt 1997-re már felépítettük az első ipari parkunkat. Ez olyan lökést adott a város gazdaságának, hogy akkor három százalékra süllyedt Zalaegerszeg munkanélküliségi rátája. Azóta már a negyedik ipari övezet kialakításán dolgozunk, az utolsót most adjuk át, április végén. A 74-es út mellett pedig olyan infrastrukturális beruházásokba kezdtünk, amelyek főleg a kis- és középvállalkozásokat segítik, illetve a kicsi, éppen csak működni kezdő cégeket igyekszik lendületbe hozni.

- Az önkormányzat milyen módon segít?

- Összeállítottunk egy negyvenöt pontos befektetés ösztönző programot. Van abban minden, a területvásárlási kedvezményektől kezdve az óvodai férőhelyekig, az üzemek előtt építendő buszmegállókig. De mondok mást. Az önkormányzat létrehozott egy munkaerő kölcsönző vállalkozást is, 20-30 millió forintot költünk rá évente, de megéri. Igény szerint adunk kölcsön szakembereket különféle cégeknek. Jelentős részük csak minimálbért tudna fizetni ezeknek az embereknek, mi viszont vállaltuk, hogy kiegészítjük ezt az adott szakma átlagbérére.

- Kevés a jó szakember?

- Panaszkodnak a cégek, mekkora hiány van például esztergályosokból, lakatosokból, ácsokból. Kidolgoztunk egy szakképzési programot, amelyben nagy nemzetközi projektek pénze mellett ott van a helyi cégek támogatása is. Így próbálunk segíteni magunkon akkor, amikor a kormány ugyan nagy gazdasági fellendülésről álmodozik országos szinten, de sorra zárja be a szakképzési intézményeket, középiskolákat.

- Bírják erővel?

- Bírni kell. És nemcsak a pénz számít, sokszor elég egy ötlet, egy gesztus. Persze nincsenek csodák. Én vagyok az itteni kistérségi társulás vezetője, hetvenkilenc település tartozik ebbe a csoportba, ami dráma előfordulhat egy önkormányzattal, azt én ismerem. De kezdettől fogva az elvem Széchenyi Istvánt követve, hogy rajtunk nem fog segíteni senki, csak mi segíthetünk magunkon. Ezt követjük és ezt ajánlom mindenkinek. Persze tudom, hogy a kistelepülések végveszélyben vannak. Éppen ezért nagyon elleneztük a Volán privatizációját és harcoltunk a vasútért. Három vonalat akartak megszüntetni a térségünkben, kettőt megvédtünk, a zalaszentgróti vonalat azonban elvesztettük. Amúgy minden önkormányzatnak csak azt tudom tanácsolni, egyedül vállalkozásbarát programokkal lehet csak eredményt elérni, mással nem. A baj csak az, hogy a kormány az év második felétől jelentősen növelni akarja a pályázati önrész arányát. Na már most Zala megyében található a legtöbb szegény kistelepülés az országban. A posták, az iskolák bezárása, a vasút megszüntetése után ezzel adják meg nekik a kegyelemdöfést.

- Zalaegerszeg túléli?

- A baloldali gazdaságpolitika eddig is megsarcolt minket. Ott volt a híres zalaegerszegi ruhagyár elhibázott Suchmann tamás féle privatizációja, sőt, akkor lökték lejtőre a város élelmiszeriparát is. Ezt nyögjük. Egy másik gazdasági területen, az idegenforgalomban viszont jelentős fejlődést értünk el. Felépült az Aqupark, a termálfürdő, az ország legszebb kempingje, több panzió, és így tovább. Van egy Deák Ferencről elnevezett városfejlesztő programunk is, négy nagy EU-s projekt is fut egyszerre Zalaegerszegen. És most felfedeztük magunknak a sportturizmus lehetőségeit.

- Hirtelen Koplárovics Béla jut az eszünkbe, az ő góljával győzött a ZTE annak idején Budapesten a Manchester United ellen...

- Híresek a sakkozóink is, úgy tűnik most hatodszorra is megnyerik az országos bajnokságot. Aztán ott vannak a tekézők - a férfi és a női csapat egyaránt -, akik a BEK-ben szerepeltek, ott vannak a birkózóink, súlyemelőink, a junior vívóink. Felsorolni sem tudom. És ott vannak a kilenc éves jégkorongozóink, akik a szó szoros értelmében legyőzték a fél világot. Sok nagy európai és világversenyt rendezett már Zalaegerszeg, s mi nemcsak növelni szeretnénk ezeknek a viadaloknak a számát, de különböző turisztikai szolgáltatásokat építünk rájuk. És oly sok korszerű sportpályánk, csarnokunk van, hogy várjuk az edzőtáborozni vágyó csapatokat, sportolókat. Mindezt az idegenforgalom egyik ágává akarjuk fejleszteni, méltók szeretnénk maradni a Nemzet Sportvárosa címhez, melyet több mint egy évtizede kapott meg Zalaegerszeg.

- Mi az ami nagyon hiányzik?

- Az úthálózat fejlesztése. Nemhogy autópálya, de még egy korszerű autóút sem vezet Zalaegerszegre. A térség közlekedési rendszere messze elmarad Kelet-Magyarországétól. Arról nem is beszélve, hogy az Észak-Déli, azaz a haránt irányú közlekedési vonalakat pedig éppen a vasútfelszámolásokkal verte szét a kormány. És itt van Sármellék, az ország második legnagyobb és fellendülőben levő polgári repülőtere. Az igazi sikerhez azonban szükség lenne korszerű utakra, amelyek oda vezetnek.

- Talán a régiós fejlesztési tanácsokban lehet majd tenni valamit az ügyben...

- Ugyan, az egy teljesen mesterséges, felülről diktált képződmény, akár a régió maga. Nyolc választott tagja van a testületnek, ebből hét a polgári oldalhoz tartozik. A kormány mégis egy olyan vezetőt állított a tanács élére, aki még véletlenül sem választott politikus, hanem Gyurcsány Ferenc minisztériumi delegáltja.

- A Fidesz viszont tavaly létrehozta az Önkormányzati Képviselők Fórumát. Jutottak már valamire?

- Kiszolgáltatott helyzetük ellenére is az önkormányzatok képviselik a legközvetlenebbül az ország lakosságát. Erre kell mindenütt építenie a települési politikának. Amúgy semmire sincs egységes recept, de a polgári értékek védelme, a társadalmi szolidaritás megerősítése az amit minden önkormányzatnak, ahogy mondani szokták, alapból teljesíteni kell. Amúgy rengeteg lehetőség van a Fórumban, az egyéni tapasztalatok átadásától kezdve a közös, országos szintű cselekvésig. Éppen ezért a jövőben több aktivitást várok a testülettől.

- Milyen pártpolitikusból lehet jó polgármester?

- Radikális pártpolitikus nem lesz jó polgármester. Jó politikus lehet, de polgármester nem. Ebben a székben a város minden lakójával foglalkozni kell, nem számít az illető pártállása, világnézeti elkötelezettsége. Mi politikai érvekkel nem tudjuk meggyőzni a baloldali szavazókat, a mi győzelmünk az, ha ők is azt látják, hogy igyekszünk élhetővé tenni a településüket. Csak ekkor fogadnak el minket, és kezdenek bízni bennünk és majd azokban az értékekben is, amelyeket egyébként képviselünk.


Demokrata - fidesz.hu