Az oroszok szerint a Gazprom nem több "egyszerű" vállalatnál, amely gázt ad el, hogy pénzt keressen. Külföldön azonban egyre általánosabbá válik a meggyőződés, hogy a részben állami tulajdonban lévő cég eszköz a Kreml számára, amelynek révén a politikai nyomásgyakorlásra használja a gázüzletet.
Az első aggasztó jel az volt, amikor a Gazprom 2006 januárjában elzárta az Ukrajnába vezető gázcsapokat, és ezzel fenyegette meg Fehéroroszországot is, amennyiben Minszk nem hajlandó az addiginál többet fizetni a gázért.
Az aggodalmakat fokozta, hogy egyre erősödött a nyomás az érdekelt külföldi nagyvállalatokra - a Shellre és a BP-re -, amelyeket arra akartak rábírni, hogy adják el oroszországi érdekeltségeik egy részét a Gazpromnak.
A brit politikusok és ágazati szakértők akkor fújták meg a riadókürtöt, amikor a Gazprom illetékesei a Guardiannak tavaly bevallották: szándékukban áll megvásárolni a British Gast, amelynek révén ötszörösére növelnék gázeladásukat.
Összefonódás az állammal
A Gazprom exportért felelős igazgatója, Alekszandr Medvegyev tagadja, hogy a cég a Kreml eszköze lenne. Ez szerinte "nagyon leegyszerűsített megállapítás". Mivel az állam többségi tulajdonos, képviselői vannak többségben az igazgatótanácsban is, de a többi részvény szabadon megvásárolható az orosz és a külföldi tőzsdéken és "minden részvényesnek joga van befolyásolni a cég politikáját" - állítja.
Nehéz is lenne tagadni, milyen jelentős a Kreml befolyása. A Gazprom elnöke Dmitrij Medvegyev, az Orosz Föderáció első miniszterelnök-helyettese, az igazgatótanács tagja többek között German Gref kereskedelmi miniszter és Viktor Hrisztyenko, az energetikai és ipari tárca vezetője.
A Gazprom pedig nem is próbálja titkolni, hogy nagy célokra tör. A cég honlapja szerint a Gazprom "stratégiai célja, hogy a világ vezető energiaszolgáltatója legyen". Már most a Gazprom biztosítja Európa gázszükségletének negyedét, de ez az arány a tervek szerint 2010-re eléri az egyharmadot - méghozzá anélkül, hogy ehhez újabb szerződéseket kellene kötnie.
Európa megértette a figyelmeztetést
Az európai vezetők intő jelnek tekintették az ukrajnai gázcsapok elzárását. Egyre többen gondolják úgy, hogy a Kreml ezzel figyelmeztette Kijevet: nem lenne egészséges lazítania szoros orosz kapcsolatain és az Egyesült Államoknál keresni védelmet.
Alekszandr Medvegyev tagadja, hogy ez igaz lenne. "A Kreml meg sem próbál befolyásolni vagy nyomást gyakorolni rám. Az igazgatótanács ülésein természetesen felmerülnek az állami érdekeket érintő kérdések, de gyakran még az állam képviselői sem értenek mindenben egyet" - állítja.
Külpolitikai célok érdekében használják?
Az exportért felelős igazgatót nagyon zavarja, hogy a Gazprom üzleti tevékenységét újfajta hidegháborúnak tekintik. David Clark, a brit külügyminisztérium egykori különleges tanácsadója, a Russia Foundation elnöke szerint azonban nem is kérdéses, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök külpolitikai céljai érdekében felhasználja a Gazpromot.
"Bizonyos fokú finnlandizáció tanúi vagyunk, amelynek során az európai politikusok szép lassan rájönnek, hogy nem érdekük a Kreml rossz oldalán állni" - figyelmeztetett a veszélyekre David Clark.
Alekszandr Medvegyev egy éve jelezte a Guardiannek, hogy a Gazprom megvenné a Centricát, a British Gas tulajdonosát. A lehetséges üzlet híre komoly aggodalmat keltett brit politikai körökben, az ország vezető energiafogyasztói pedig összefogtak, és a múlt hónapban felszólították az Európai Uniót, hogy közösen lépjen fel az oroszok ellen.
A félelmetes óriás
Andrew Bainbridge, a legnagyobb brit energiafelhasználók tanácsának főigazgatója szerint az emberek félnek a Gazpromtól és bizalmatlanok vele szemben. Ennek nem csupán a cég eddigi politikája az oka, hanem már a méretei is: a világ legnagyobb gázipari vállalat 400 ezer embert foglalkoztat, 155 000 kilométernyi gázvezetékkel és 30 trillió köbméter gáztartalékkal rendelkezik, amelynek az értéke eléri a 70 milliárd fontot (egy font 360 forint).
Finnország, Szlovákia és Bulgária teljes mértékben az orosz gáztól függ, Törökország gázfogyasztásának 66, Németországénak 41 százaléka, Franciaországénak a negyede jön Oroszországból.
Bár Nagy-Britannia gázfogyasztásának egyelőre csupán két százaléka jön Oroszországból, ez az arány a tervek szerint 2010-re eléri a tíz százalékot. Az oroszok már megvásárolták a Pennine Natural Gast, és bejelentették, hogy részesedést akarnak szerezni a Nagy-Britanniát és Hollandiát összekötő gázvezetékben.
inforadio.hu
fidesz.hu