A rendezvényen - amelynek a bajor EU-képviselet adott otthont - Orbán mellett többek között Edmund Stoiber bajor miniszterelnök és Joseph Daul, az Európai Néppárt parlamenti frakcióvezetője mondta el véleményét az EU legfontosabb kérdéseiről. A beszélgetést Stoiber kezdte, arra emlékeztetve, hogy az ő generációja még látta a II. világháború borzalmait, s így számukra az európai integráció egy vízió volt, a béke víziója. Ez mostanra megvalósult, s a mai fiatal generációnak mindez már nem újdonság, hiszen ennek tagjai eleve békében nőttek fel. Így tehát szerinte olyan új terveket, távlatokat kell nyitni az európai együttműködésben, ami a mai fiatalok számára is lehetővé teszi, hogy lelkesedjenek az EU iránt.

Orbán Viktor elsőként azt a kérdést kapta: vajon mit lehet tenni annak érdekében, hogy az EU kijusson a mai bénultságból. Ám mielőtt erre válaszolt volna, a Fidesz elnöke Stoiber szavaihoz kapcsolódva megjegyezte: szerinte az EU legnagyobb eredménye nem pusztán a béke megteremtése volt, hanem az, hogy ez a béke a szabadsággal párosult. Mint mondta, az ő generációja Közép-Európában ezt figyelte lelkesen. S a következő lépés a béke és a szabadság után az igazságosság kell hogy legyen - tette hozzá. Ami pedig a neki feltett kérdést illeti, Orbán úgy vélekedett: mindenekelőtt meg kell várni a francia elnökválasztás eredményét. S utalt arra, hogy remélhetőleg a franciák Nicolas Sarkozy, a szintén az Európai Néppárthoz tartozó jobboldali elnökjelölt mellett voksolnak.

A beszélgetés során gyakran szóba került az EU alkotmánya, az a dokumentum, amelyet 2005 május-júniusban a franciák és a hollandok is népszavazáson utasítottak el. Stoiber emlékeztetett, hogy az Európai Unió immár nem pusztán gazdasági, de politikai együttműködés is, s ezekhez a bonyolult feladatokhoz szilárd alapok kellenek. S az egyes országoknak el kell dönteniük, hogy egyetértenek-e a továbblépés szükségességével, vagy egyszerű szabadkereskedelmi övezetté akarják átalakítani az együttműködést. Orbán arról beszélt, hogy a francia és a holland népszavazás eredményét tiszteletben kell tartani, s meg kell várni, hogy ez a két ország álljon elő új javaslatokkal: mit szeretnének változtatni a számos ország, így Magyarország által már ratifikált alkotmányon. Szerinte ezután dönthetnek az utóbbi államok, hogy a változtatások elfogadhatóak-e számukra. Mindenesetre Orbán úgy vélte: Közép-Európa nem lesz akadálya egy új alkotmány, vagy (ahogy ő javasolta hívni amiatt, mert szerinte a jelenlegi dokumentum néhány fontos értékkel, így például az identitás ügyével nem foglalkozik) egy új alapszerződés életbeléptetésének.

Végül a beszélgetés során szóba került az EU közös energiapolitikájának kérdése is. A Fidesz elnöke hangsúlyozta: Közép-Európának, így Magyarországnak is óriási szüksége lenne egy ilyen politika kialakítására, hiszen jelenleg a térség az orosz gáztól függ. Márpedig Orbán Viktor szerint Közép-Európában ma az zajlik, hogy az oroszok politikai célokra használják fel gazdasági hatalmukat, különösen az energia terén. A magyar politikus hangsúlyozta: szükség van Oroszországra, mint hosszú távú stratégiai partnerre, s Európának is érdeke, hogy jó kapcsolatot alakítson ki az oroszokkal. De szerinte látni kell, hogy Oroszországban más a politikai és a gazdasági rendszer, mint az Európai Unióban, s ők másként vélekednek a gazdaságról, a gazdasági szereplők államtól való függetlenségéről, az átláthatóságról és a verseny fontosságáról.

MTI - fidesz.hu