Az akvarellek a Holdat ábrázolják. Hegyeit, krátereit, homoktengereit Galilei okker és barnás árnyalatokkal színezte.

A tudós 1609-ben hallott arról, hogy Hollandiában egy Hans Lippershey nevű optikus feltalált egy lencsékkel felszerelt csövet, amely közelebb hozza a távoli tárgyakat. Szerzett egyet, tökéletesítette, és nyomban fel is használta megfigyeléseihez. A látottakat pedig egyenesen belerajzolta könyvének első példányába, a nyolcadik, a kilencedik és a tizedik oldalra - írta a Corriere della Sera című olasz lap.

A rajzok hitelességét két kiváló szakember, Horst Bredekamp, a berlini Humboldt egyetem művészettörténeti intézetének igazgatója, William R. Shea, a pádovai egyetem Galilei-tanszékének professzora és a két intézmény szakemberei igazolták. Bredekamp szerint Galilei mindig sietett közzétenni megfigyeléseinek eredményeit, mert attól tartott, hogy megelőzik.

Az igazgatónak pár hónap múlva jelenik meg egy könyve, amelyben Galilei művészi érdemeit méltatja. A szóban forgó Sidereus Nunciust pedig hivatalosan szeptemberben mutatják be New York-ban. A könyvben Galilei a Jupiter négy holdjának, az Iónak, az Európának, a Ganimedésznek és a Callistónak a felfedezéséről írt.

Az asztronómus-fizikusnak gyermekkora óta szenvedélye volt a rajzolás, ügyes festő, illusztrátor volt. Korának híres művésze, Ludovico Cardi, művésznevén Cigoli, mesterének tekintette -
nyilatkozta Shea.

A könyv, amelynek négy évszázadig nem bukkantak nyomára, egy New York-i antikvárius tulajdona, nemrég vásárolta, de csak annyit árult el, hogy Dél-Amerikából került hozzá. Miután Venetóból sok olasz vándorolt ki annak idején, feltételezik, hogy az egyik vihette ki magával a könyvet, amelyből mindössze 30 példány készült. Az antikvárius kincsre bukkant az első példánnyal, amelynek további sorsa még ismeretlen.

radio.hu - fidesz.hu