Az RMDSZ múlt szombati kongresszusán a Magyar Szocialista Párt vezetői együttműködési szerződést kötöttek román elvbarátaikkal. A bukaresti parlament kereszténydemokrata pártjának tanácskozásán, Szatmárnémetiben született frigy híven jellemzi az RMDSZ kényszerű rugalmasságát. A szövetség tagsága többször is megtapsolta a román szociáldemokrata miniszterelnököt, noha Adrian Nastase közölte: nem kaphat közösségi jogokat a nemzeti kisebbség Romániában. Mindezt azon RMDSZ küldöttei előtt jelentette ki, mely szervezet már 13 évvel korábbi alakulásakor céljául tűzte a kollektív kisebbségi jogok - köztük az autonómia - kivívását.

"Kempinski-lakoma"

Az eseményen megjelenő Medgyessy Péternek egyesek olyannyira nem felejtették el a 2002. december 1-jei "Kempinski-lakomát", hogy Katona Ádám, az Erdélyi Magyar Kezdeményezés (EMK) platform elnöke végig piros lapot tartott fel a miniszterelnök beszéde alatt. "Tíz év alatt kétszázezer lélekkel fogyott a romániai magyarság" - e mondat is olvasható volt a lapon, de a piros cédula arra is felhívta a figyelmet, hogy "a Románia által is elfogadott nemzetközi dokumentumokat semmibe véve tovább folyik a Székelyföld központi irányítású elrománosítása egyre nagyobb katonai egységek, illetve román egyházi intézmények betelepítésével".
Medgyessy Péter - letegezve a kongresszust - arra emlékezett, hogy gyermekkorában "a tántihoz" Zilahra, Nagyszebenbe járt. Bejelentette, hogy magyar-román közös föllépéssel fordulnak az Európai Unióhoz a "négyes korridor" megépítéséért. A magyar kormányfő e különös elnevezéssel a Budapest-Bukarest autópályát illette, nem térve ki arra, hogy Erdély belsejében, avagy Dél-Erdélyben húzódjon-e az útvonal. "Medgyessy Péter igen jó barátom, Kovács László pedig egyike a legbölcsebb politikusoknak" - e szavakkal Adrian Nastase dicsérte meg a magyar szocialistákat. Szónoklatát taps szakította meg, amikor közölte: magyar nyelvű állami egyetem nyílhat Romániában.
Derültséget keltett, amikor a levezető elnök, Frunda György Kovács Lászlót, "Magyarország miniszterelnökét" szólította a pulpitusra. "A megfontolt tettek többet használnak, mint a kakaskodás" - osztotta meg bölcsességét a kongresszussal a szocialista pártelnök. Utána Edward Steen, az Európai Néppárt szóvivője következett. Ő "az 1919-es tragikus eseményekről" beszélt - utalva az Erdélyt Magyarországtól elszakító trianoni döntés előkészítésére. "Az Európai Néppártnak és Európának is szüksége van önökre!" - erősítette meg az e tekintetben kétkedő küldötteket a tisztségviselő. Elterjedt ugyanis, hogy mivel az RMDSZ a román parlamentben vállalt szerepével posztkommunista pártot tart hatalomban, Európában megingott iránta a bizalom.
Antistátustörvény
Dávid Ibolyát, az MDF elnökét vastaps fogadta. A politikus a XX. század sebeinek begyógyítására kérte a két miniszterelnököt, s a kedvezménytörvény 2002. novemberi, a Magyar Állandó Értekezleten elfogadott változatának érvényesítését sürgette.
"Antistátustörvény" - így minősítette a budapesti kormány legújabb törvényjavaslatát Németh Zsolt, a Fidesz alelnöke. A volt külügyi államtitkár nehezményezte, hogy az új szövegváltozat kiiktatja a magyar nemzethez tartozás kifejezését, s kurtítja a kedvezményeket. Holott a polgári kormány e kezdeményezését a magyarigazolvány hatszázezer - ezen belül 350 ezer erdélyi - igénylője is hitelesíti. A komor hangulat után Eörsi Mátyás SZDSZ-es politikus közderültséget keltett, amikor a "magyarul beszélő erdélyi román egyetem" tervét üdvözölte.
Az RMDSZ sokat tett azért, hogy Románia közeledhessen az Európai Unióhoz, és meghívást kapjon a NATO-ba - e tényeket Markó Béla, a szövetség elnöke rögzítette. A politikus jelezte, hogy a román állam nyolc évtizede most először kezdte meg a magyar javak visszaszolgáltatását. Az RMDSZ támogatottságát jelzi, hogy a legutóbbi választás után hárommal több parlamenti helyet foglalhatott el. Véteknek minősítette az RMDSZ román bíróságon történő följelentését - ezzel az akkor még tiszteletbeli RMDSZ-elnökre, Tőkés Lászlóra utalt. A Királyhágó-melléki Református Egyházkerület püspöke ugyanis nemrég az állami igazságszolgáltatáshoz fordult amiatt, hogy az RMDSZ-nek tíz esztendeje belső választást kellett volna tartania, vagyis minden erdélyi magyarnak szavaznia kellett volna a vezetőkről. A pert Tőkés elveszítette, de a belső választás iránti igény fennmaradt. Sőt a kongresszus most május 31-i határidővel feladattá emelte, s Markó ennek megszervezését meg is ígérte.
"A pert elvesztettük, de az ügyet megnyertük" - fogalmazott Kincses Előd, a jogvita magyar ügyvédje az RMDSZ-kongresszus ellenrendezvényeként is említett eseményen. A Láncos-templomban 1200 magyar gyűlt össze, köztük olyanok is, akik a néhány száz méterrel odébb zajló kongresszus névkitűzőjét viselték. A határ Budapest felőli oldaláról Bölcskei Gusztáv, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke üdvözölte a fórumot, amely egyébként a királyhágó-melléki reformátusok rendkívüli egyházkerületi közgyűléseként rendeztetett. Németh Zsolt fideszes politikus arra utalt, hogy a kongresszuson Tőkés László részvételét "ellehetetlenítették". (Hírek szerint ugyanis késve postázták meghívóját, holott a közismert embernek elég csak a nevét a borítékra írni.)
"Sikerpropagandával nem lehet eltusolni a siratnivalókat" - utalt a templomban Tőkés László Markó Bélára, majd arról beszélt, hogy a magyar papok sokkal több embert temetnek, mint ahány gyermeket megkeresztelnek. Érzékeltette: a nép bizalmatlan azon "nadrágos emberek iránt, akik másról beszélnek, mint ami a bőrünket égeti". Utalt arra is, hogy a Medgyessy és Markó által elengedhetetlennek mondott RMDSZ-egység homályos igény. "A bűnszövetkezetek is egységet alkotnak. Van üdvözítő és van diabolikus egység" - üzente az Október 25. téren ülésező pártvezetőknek.

Friss figyelmeztetés
Az RMDSZ-kongresszus helyszínén eközben Tőkés leváltásán fáradoztak. Az alapszabály-módosító javaslatok IX. pontja - melyet hivatalosan egy zilahi szociáldemokrata terjesztett elő - kiüresíteni próbálta a tiszteletbeli elnök hatáskörét, törölve, hogy "képviseli a szövetséget", hogy "tagja az Operatív Tanácsnak", valamint "részt vesz a szövetség stratégiai fontosságú tanácskozásain". Ukázba adta viszont a javaslat, hogy "köteles tiszteletben tartani a kongresszus, az SZKT és a SZET (két rangos RMDSZ-testület) határozatait, s nem határolhatja el magát e testületeknek, valamint a szövetségi elnök e döntések alapján tett állásfoglalásaitól". Mivel e passzust Tőkés elleni indítványnak tekintették, Kónya-Hamar Sándor név szerinti szavazást kezdeményezett. "Ennek a fogadtatása az volt: nem jogos a kérés, szavazni sem lehet róla, mert tisztségről döntünk, nem személyről" - mondta lapunknak Kónya-Hamar. Így a kongresszus nyílt szavazással határozott a legkényesebb kérdésről. "Politikai tettet követtek el, aminek senki nem tudja kiszámítani a következményét" - fűzte hozzá a képviselő, miután a javaslatot megszavazták. Már enélkül is megtörtént - emlékeztetett -, hogy 27 magyar értelmiségi az RMDSZ fejlődését reménytelennek látva román pártokban keresett cselekvési lehetőséget.
A püspök a Láncos-templomban tartott közgyűlés után a Heti Válasznak elmondta: "Az RMDSZ nem hagyhatja figyelmen kívül azt, ami ezen a fórumon történt, mert ez a fórum legalább olyan képviseleti erejű volt, mint amaz, egész Erdély többé-kevésbé képviselve volt. Egészséges és békés alternatíváját nyújtottuk annak az RMDSZ-nek, amely egyre csak azt szajkózza: nincs más alternatíva. Amikor láttam, hogy nincs kihívója Markó Bélának, mert valóban elsorvasztottak minden alternatívát, felvonulási területet nyitottam a Láncos-templomban. Itt mindazt kimondtuk, amit ott évek óta elmulasztanak kimondani. Magam az erdélyi magyar egység nevében nem szembenállásról, hanem komplementaritásról beszélnék: kiegészítettük azt, amit ott hiányosnak láttunk. Elsősorban az autonómia igényének fölvetésével: tíz éve elszabotálják az RMDSZ eredeti politikájának lényegi elemét. Mi határozatba foglaltuk, figyelmeztetve, hogy nem lehet ezt megkerülni."
A kongresszus záró napján titkos szavazáson a 398 szavazatból 326 szólt Markó Béla újabb elnöki mandátuma mellett, 68 ellene, 4 szavazólap érvénytelen volt. Az újjáválasztott elnököt lapunk arról kérdezte: beletörődik-e abba az RMDSZ, hogy a román miniszterelnök kizárta a magyar kisebbségnek adandó kollektív jogok lehetőségét? "Ebben a kérdésben e pillanatban nem értünk egyet a miniszterelnökkel" - felelte Markó. "Közösségi jogokra szükség van, s ebben előbb-utóbb egyetértésre fogunk jutni a román többség képviselőivel; ők is belátják majd, hogy szükség van ilyenekre."
A közösségi jogok, a Székelyföld autonómiája - noha Európában van példa erre - ma kemény diónak látszanak Romániában. Vekov Károly, a Nemzetépítő Platform elnöke lapunknak nyilatkozva felhívta a figyelmet, hogy noha az RMDSZ-kongresszus az alkotmánymódosítás igényével érdemben nem foglalkozott, az alaptörvény szerint Románia nemzetállam. Azaz a magyar kisebbség alkotmányosan nem is létezik.

Molnár Pál, Heti Válasz, 2003. 02. 07.