A múlt hét végén tartott szokásos tavaszi közgyűlés alkalmából nyilvánosságra hozott fejlettségi elemzés (World Development Indicators - WDI) legújabb kiadása szerint hazánkban egy árnyalattal nagyobb az egy főre jutó jövedelem, mint Szlovákiában és Észtországban. Két-három év múlva azonban már minden bizonnyal ezeket az államokat is Magyarországnál gazdagabbnak mutatja majd a WDI valamelyik következő kiadása, hiszen ott jóval gyorsabb a gazdasági növekedés üteme.

A világ leggazdagabb országa továbbra is Luxemburg, a nagyobb államok között pedig az Egyesült Államok. Feltűnő, hogy Írország az elmúlt két évtized káprázatos ütemű fejlődésének köszönhetően már a 8. helyre jött fel, jócskán megelőzve Nagy-Britanniát. Meglepő az is, mennyire lecsúszott Németország: a 27. helyen áll, már Szingapúr (24.) is megelőzi, olyan európai államokról nem is beszélve, mint Franciaország (22.), Finnország (20.), Hollandia (15.) vagy Dánia (11.). Érdekes, hogy a köztudatban gazdagnak elkönyvelt Új-Zéland valójában csak a 42. 23 030 dollárral, éppen csak megelőzi a 44. helyre rangsorolt Szlovéniát, ahol az egy főre jutó GNI 22 160 dollár.

Kelet- és Közép-Európa

Szlovénia egyébként továbbra is a kelet- és a közép-európai térség éllovasának számít, de hazánk előtt található Csehország is (49.). Magyarország a régión belül tehát a 3., de az EU 27 tagállama között ez még így is csak a 20. helyre elég.

Igaz, hogy hazánk 1995-2005 közötti teljesítménye viszont a GDP-növekedés ütemét tekintve a térségen belül is jónak számít. Az említett tíz év alatt éves átlagban közel 5 százalékos növekedést produkáltunk, ez világviszonylatban a 20. leggyorsabb fellendülés volt. (A tavaly kezdődött megszorítások miatt a következő évek növekedési átlaga ennél nyilván jóval alacsonyabb lesz.)

A leggyorsabbak

A leggyorsabb GDP-bővülésnek egyébként ugyanebben a periódusban Azerbajdzsán örvendhetett, ahol a tempó évi átlagban közel 10 százalékos volt. Figyelemre méltó, hogy Észt- és Lettország GDP-növekedési üteme ebben a tízéves időszakban éppen úgy 7 százalékot meghaladó volt, mint Kínáé.

A WDI a Világbank szerint arról is tanúskodik, hogy az elmúlt néhány évben komoly előrelépés történt a szegénység visszaszorításának irányában. 2004-ben fordult elő első ízben hosszú idő óta, hogy a napi 1 dollárnál kisebb összegből megélni kénytelenek aránya világszerte egymilliárd fő alá esett (a mostani felmérés szerint 2004-ben 985 millióan voltak ennyire szegények).

A legszegényebbek

1990-ben még 1,250 milliárd élt ilyen nyomorban a világon, pedig akkor a föld össznépessége még csupán 5,2 milliárd fő volt, 2004-ben pedig már 6,3 milliárd. A kedvező változás elsősorban Kína és néhány más ország gyors gazdasági fejlődésének köszönhető.

A szegénység elleni harcban azonban még jócskán akad tennivaló. Ezt mutatja az is, hogy a legfeljebb napi 2 dollárból élők száma (bár szintén csökkent) még mindig 2,6 milliárd, vagyis a világ népességének 40 százaléka. Egyes országok helyzete pedig egyenesen elkeserítő ebből a szempontból (is). Nigériában például 1993-2003 között évi átlagban 2,5 százalékkal nőtt az egy dollár alatti összegből élők száma, noha az országnak komoly olajbevételei vannak.

A világ legszegényebb országai szintén Afrikában találhatók. A lista legvégére Bissau-Guinea, Malawi és Burundi került.

index.hu - fidesz.hu