Mintegy 40 százalék - Magyarországon a keresőképes lakosság ekkora része fizet személyi jövedelemadót (szja), s az arány évről évre romlik. Az adót bevallók száma az utóbbi években stabilan 4,3-4,4 millió fő körül alakul, ami a munkaképes lakosság alig kétharmadának felel meg.

A bevallók között bőven akadnak olyanok, akik csak adóbevallást nyújtanak be, adót azonban nem fizetnek. Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) statisztikájának tanúsága szerint az adófizetők száma emellett is évek óta folyamatosan csökken. Míg 2000-ben több mint 4 millió adózó vette ki részét a közteherviselésből, számuk mára 3 millió alá, 2,995 ezerre süllyedt. Nyilván ez az oka annak, hogy miközben a fizetendő adó összege az 1999-es 740 milliárdról 2005-re 1322,5 milliárd forintra, vagyis a duplájára sem emelkedett, az egy adófizetőre jutó adó mértéke 186 ezerről közel két és félszeresére, 442 ezer forintra nőtt.

A megnövekedett adóterheket sokan nem, vagy csak nagyon nehezen képesek megfizetni még a nagy cégek közül is. A magyarországi gyógyszergyártók szövetsége például épp tegnap jelentette be, hogy haladékot kér az APEH-tól az először április 20-án esedékessé váló, a gyógyszer-gazdaságossági törvényben meghatározott önbevallás és adófizetés alól, mivel jelen feltételek mellett nem képesek teljesíteni befizetési kötelezettségüket. Nem véletlen, hogy a szakemberek régóta az adórendszer átalakítását sürgetik, ám az utóbbi hónapokban csak a terhek növelésére és új adók bevezetésére került sor. Tény, hogy az adóreformról a kormány is szívesen beszél, ám a mélyreható átalakítás esélye egyelőre csekélynek tűnik.

Míg Gyurcsány Ferenc miniszterelnök az utóbbi hetekben is többször leszögezte, hogy az adóterhelés mértéke összességében nem csökkenhet, Veres János pénzügyminiszter nemrég már egyenesen úgy fogalmazott, hogy adóreformra a közeljövőben nem látesélyt. Igaz, több műhely is dolgozik különböző terveken, ám ezek célja a gazdaság versenyképességének növelése az adóterhelés átrendezése révén, és nem az szja mértékének csökkentése.

Talán a romló helyzet oka az, hogy az APEH az utóbbi időben meglehetősen ragaszkodik a hozzá befolyó pénzekhez, még akkor is, ha azok nem őt illetik meg. Legalábbis ilyen tapasztalatokról tettek említést a lapunkat megkereső olvasók. Egy főváros környéki építőanyag-kereskedő arról számolt be, hogy bár 2005. évi első negyedéves árbevétele 4,3 millió forint volt, egy vizsgálat során a revizorok 4 millió forint alatti adóalapot állapítottak meg, így elesett az áfa visszaigénylésének lehetőségétől.

Egy fővárosi betéti társaság pedig azzal szembesült, hogy egy számítási hiba miatt az APEH inkasszót érvényesített a számláján, és bár napokon belül önrevíziót nyújtottak be, és a viszszatérítés jogosságát az adóhivatal sem vitatja, az összeg átutalása immár közel két hónapja várat magára. A vállalkozókat felháborítja, hogy miközben az adózókat az e-bevallásra és a határidők betartására kötelezik, az APEH hagyományos levélben értesíti az adózókat, kitolva ezzel az ügy lezárását.

Kiss Roland, Magyar Nemzet


fidesz.hu