Az EU-hoz januárban csatlakozott Románia és Bulgária állampolgárai számára megnyitott szakmák körének bővítését javasolja hamarosan a kormánynak a munkaügyi tárca. Ezt Székely Judit szakállamtitkár jelentette be tegnap, hozzátéve, elsősorban a hiányterületek szakmunkás munkaköreivel bővítenék azt a listát, ahol munkaerő-piaci elemzés nélkül kaphatnak munkavállalási engedélyt a két ország állampolgárai.

- Az elmúlt év hasonló időszakához viszonyítva a Magyarországon munkavállalási engedélyért folyamodó külföldiek száma mintegy harmadával csökkent az első negyedévben, ez érvényes a román és bolgár munkavállalókra is - közölte Székely Judit. Szerinte ebben közrejátszik, hogy Magyarország nem az első számú célország az újonnan csatlakozottak számára.
Élve az átmeneti korlátozás lehetőségével, Magyarország két évig fokozatosan, a valós munkaerőigényhez igazodva nyitotta meg munkaerőpiacát a román és a bolgár munkavállalók előtt. A kormány eredeti elképzelése az volt, hogy 130-140 szakmát érinthet a munkaerőpiac megnyitása; ráadásul úgy, hogy ezt a kört félévenként felülvizsgálnák. Végül 219 szakmát emeltek be a körbe, kétévenkénti felülvizsgálattal.

Borsik János elhamarkodottnak tartja az első negyedéves adatok alapján megfogalmazott elképzelést. Hangsúlyozva, hogy a körültekintést igénylő kérdés eldöntése nem államtitkári kompetencia, az Autonóm szakszervezetek elnöke az Országos Érdekegyeztető Tanács összehívását sürgette. Szerinte a kormánynak a magyar dolgozókat kellene segítenie abban, hogy Németországban vagy Ausztriában vállalhassanak munkát.
Emlékezetes, a kérdés korábban koalíciós feszültséget is okozott. A teljes nyitás mellett érvelve Eörsi Mátyás, aki azóta az SZDSZ frakcióvezetője lett, populistának nevezte a javaslatot kidolgozó Kiss Pétert. Az SZDSZ és az MSZP 2002-ben ellenezte a kedvezménytörvényt 23 millió román munkavállaló beözönlésével riogatva.

Bákonyi Ádám, Magyar Nemzet


fidesz.hu