Ukrajna és Lengyelország rendezheti a 2012-es foci-Eb-t. Az UEFA végrehajtó bizottsága a lehető legváratlanabb döntést hozta, az esélylatolgatások szerint ugyanis a magyar-horvát pályázat lehetett volna a befutó, ha a döntéshozók többsége nem a toronymagasan esélyes Olaszországot részesíti előnyben.

Az UEFA szakértői a kiszivárgott hírek szerint a magyar-horvát pályázatot tették az első helyre, a végrehajtó bizottság tagjait ez azonban nem kötelezte a döntésnél, akár az utolsó helyen is végezhettünk. (Nehezen szokott kiderülni, hogy miként szavaztak a vb-tagok, abszolút többség híján volt-e második forduló és kik jutottak be oda.) A pályázati anyag egyébként sem minden, gyakorlatilag nem több egy ígérethalmaznál.

Már az is nagy meglepetés volt, amikor a 2005. novemberi első rostán hét szavazattal túljutott az ukrán-lengyel pályázat, megelőzve az esélyesebbnek tartott görögöt (és a törököt). Akkor Olaszország végzett az első helyen 11, a Magyarország és Horvátország a másodikon 9 szavazattal.

A döntéssel ismét beigazolódott a régóta ismert tétel: fontos, hogy a végrehajtó bizottságban legyen honfitársunk, még ha érintettség miatt nem is szavazhat. (És az sem lehetett mellékes szempont, hogy az UEFA elnökválasztásán az öt pályázó ország közül éppen a lengyel és az ukrán küldött szavazott a később győztes Platinire.)

Az acéliparban érdekelt ukrán Hrihorij Szurkisz tagja a testületnek, láthatta a beérkező rivális pályázatokat, és tanácsot adhatott övéinek, hogy a keddi prezentáción miben erősítsenek. Így volt ez a vendégek listájával is. Amikor meglátta, hogy a magyarok és a horvátok a miniszterelnökeikkel képviseltetik magukat, az utolsó pillanatban benyomta a küldöttségbe a lengyel és az ukrán köztársasági elnököt is. (Lengyelországból végül az elnök ikertestvére, a kormányfő utazott.)

Alighanem rá gondolt Vlatko Markovic, a horvát szövetség elnöke, amikor a múlt héten így nyilatkozott: "A pályázati munka alapján mindenkinél jobbak vagyunk, nincs ellenfelünk. Ám nekünk nem léteznek maffiakapcsolataink a labdarúgásban, ha végül Európa nem ránk szavaz, az legyen Európa problémája." (Ez a megjegyzés vélhetően nem erősítette a magyar-horvát pályázatot.)

A döntéshozókat ukrán és lengyel közös pályázatot a magyar-horvátnál esélytelenebbnek tartották, habár válogatottjaik a magyarnál sokkal esélyesebbek, bajnokságaik átlagos nézőszáma nagyjából háromszor akkora, mint a magyaré vagy a horváté. A magyar pályázat szervezői nagyon bíztak abban, hogy a Lengyelországban kirobbant bundabotrány esélytelenné teszi kelet-európai riválisainkat, és a két ország - különösen Ukrajna - infrastruktúrája kívánni valót hagy maga után. Az UEFA szemlebizottságának tagjai például szokásukkal ellentétben nyilvánosan panaszkodtak az útviszonyokra tavaly, miután Gdanskból Lvovba értek.

Ötcsillagos szállodák terén sem állnak jobban nálunk, a szálláshelyek számában meg egyenesen verjük őket.

Az új ukrán és lengyel stadionok is csak látványtervben léteznek, akárcsak a magyar- és horvátországiak. Akár a pályázat erőssége is lehetett, hogy egyedül ők pályáztak tíz, nem pedig nyolc stadionnal, így nem jelenthet gondot egy esetleges létszámbővítés esetén 16 helyett 24 válogatottat fogadni. A hat lengyel és négy ukrán város - Chorzow, Donyeck, Dnyepropetrovszk, Gdansk, Kijev, Krakkó, Lvov, Poznan, Varsó, Wroclaw - többségében új stadionokat kell építeni.

Egy foci-Eb-nek nagyon sok gazdaságélénkítő hatása is van, nem véletlen, hogy a 90-es évektől szinte garantált a rendező ország nyeresége, legrosszabb esetben a nullszaldó. A legjelentősebb közvetlen hatás az idegenforgalom időszakos növekedése, a fogyasztás, ezen belül is elsősorban a szálláshelyek vendégforgalmának és a kereskedelemnek a növekedése. Ez a három hétig tartó turisztikai fellendülés nemcsak az idegenforgalmi vállalkozóknak, hanem az adókon keresztül az államnak is jelentős bevételnövekedést eredményez.

Harmadszor bukunk

Magyarország sorrendben harmadszor pályázott az Eb-rendezésre, a horvátok másodszor. A 2004-es Eb-t Ausztriával közösen rendeztük volna meg, de esélyünk sem volt a győzelemre, sőt az osztrákok megfogadták, hogy velünk soha többé nem közösködnek. A 2008-as Eb rendezési jogát el is nyerték Svájccal közösen, mi egyedül próbálkoztunk, és állítólag egy szavazaton múlt, hogy nem nyertünk. Horvátország ekkor Bosznia-Hercegovinával próbálkozott.

A tervek szerint négy stadion épült volna fel, Győrben egy 35 ezres, Debrecenben egy 34 ezres, Székesfehérváron egy 40 ezres, a mára korszerűtlenné vált Puskás-stadiont meg valószínűleg teljesen lebontották volna, hogy helyén egy 61 ezres stadion épüljön.

Index - fidesz.hu