A Magyar Hírlap kérdésére a szaktárca igen szűkszavú válaszban tudatta: jelenleg folynak a tárgyalások Brüsszelben arról, hogy miként képzeli az EU az árampiaci liberalizációt. A tárgyalások lezárása előtt szerintük korai lenne bármit is mondani arról, hogy hogyan alakul majd az áram ára, illetve mi lesz a hosszú távú áramvásárlási megállapodások (HTM) sorsa. Ami az árampiacot a jövőben szabályzó törvényt illeti, most folyik a tárcaközi egyeztetése.

A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium reményei szerint az Országgyűlés még az év első felében elfogadja az új törvényt. A jogszabályról csak annyit tudtunk meg, hogy a Magyar Energiahivatal felügyeleti eszközei megerősödnek majd, s így reményeik szerint elejét tudják venni annak, hogy az árak ne torzuljanak, és a fogyasztók se károsodjanak.

A szaktárca állásfoglalása tehát a hosszú távú szerződések felmondását helyezte kilátásba. A szakembereknek erről megoszlik a véleménye. Boross Norbert, az Elektromos Művek kommunikációs igazgatója szerint nem kellene mindegyik HTM-et felrúgni, hanem ahol jól működik, ott meg kell tartani. Egyebek között azért, hogy az olcsó áram ne kerüljön külföldre, és a hazai vásárlónak ne csak a drágább maradjon.

Ezzel a felfogással viszont alapvetően nem ért egyet Kuhl Tibor, a Dunamenti Erőmű elnöke. A Dunamenti a legnagyobb magyar erőmű, az áramszolgáltatás tíz-tizenöt százalékát, valamint a villamosenergia-rendszer stabilitásához szükséges szolgáltatások nagy részét fedezi, és a hazai fejlesztések listáján is az első három között szerepel. A francia-belga tulajdonban lévő erőmű elnöke emlékeztetett, hogy már egy éve latolgatja a kormány, hogy milyen modellt válasszon, de az ehhez szükséges energiapolitikai döntést még mindig nem hozta meg. Lehet, hogy folyik a döntés-előkészítő munka, de olyan jól elrejtve, hogy arról még a szakma sem tud. Kuhl Tibor lapunknak elmondta, a jelenlegi egyvásárlós modell, amikor mindenki a Magyar Villamos Műveknek köteles eladni az áramot, nem maradhat fenn, mert nem EU-konform. A kormányzat azonban képtelen dönteni, mi legyen helyette. A kabinet már hónapok óta ígéri, hogy megkezdi az egyeztetést az erőművekkel, de mindeddig hiába vártak erre. Kuhl Tibor szerint azt kellene elhatározniuk, hogy valóban fel akarják-e mondani a HTM-eket. Ha igen, akkor viszont az összeset meg kell szüntetni, tehát nemcsak az 1995-ös hosszú távú áramvásárlási szerződéseket, hanem mindet, beleértve az importvásárlásokról szólókat is. A legnagyobb magyar erőmű elnöke szerint nem felel meg a valóságnak az a feltételezés, hogy több százmilliárdos kárt okozna az államnak a HTM-ek korrekt rendezése. Ha megfelelő együttműködés alakul ki a kormány és a befektetők között, akkor minimálisra csökkenthető a kártérítési igény. Márpedig Magyarországon a gazdasági fejlődés megköveteli az energetikai fejlesztéseket is.

A jelenlegi állapotokról Kuhl Tibor úgy nyilatkozott: kizártnak tartja, hogy az áramtörvényt még az év első felében elfogadják. Egyébként nem is lenne elég a törvényt elfogadni július 1-jéig, hanem már az új rendszert kellene addig bevezetni. Erre, ha a kormányzat nagyon összeszedi magát, legfeljebb január 1-jétől van esély. A kormányzat halogató politikája súlyos károkat okoz, elsősorban azzal, hogy rombolja a befektetők bizalmát, amire viszont nagy szükség lenne a jövőbeni fejlesztések miatt - hangsúlyozta a legnagyobb magyar erőmű vezetője.

Szalontay Mihály, Magyar Hírlap


fidesz.hu