A feltámadási menetek egy fából kifaragott jelképet visznek mindig tovább. Ez a jelvény - az Árpád-kori motívumú szárnyas kereszt - úgy lett fából kifaragva, hogy mindkét útvonalé a teljes jelképet mutassa, de Somlyón össze is lehessen illeszteni a két felet eggyé. A kiindulás egységét úgy fejezzük ki, hogy nagypénteken a tihanyi kálvária feszületénél még egy a feltámadási jelvény, majd délután 3 órakor válik ott ketté. A jelvényre a résztvevő közösségek egy szalagot köthetnek fel, a kísérő zarándokkönyvbe pedig beírhatják magyar testvéreiknek szánt üzenetüket, átélt élményeiket.

A győri Nefelejcs Polgári Kör április 18-án hozta el a feltámadási jelvényt a Csallóközbe. Előbb Bacsfa-Szentantalra, majd Felbárra látogattak el. Végül útjuk fő céljához Dunaszerdahelyhez érkeztek.
A dunaszerdahelyi Szent György plébániatemplomban Jankó Gábor káplán, a helyi 10. számú Szent György cserkészcsapat és a Pázmaneum Társulás képviselői fogadták a győri zarándokokat. Gábor atya szentbeszédében kiemelte, hogy ahogy a feltámadt Jézus is békét hirdetett az embereknek, úgy kell nekünk is munkálkodnunk a nemzetek közti békéért. Hangsúlyozta, hogy anyanyelvünket óvnunk kell és ki kell tartanunk kereszténységünk és nemzetiségünk mellett. Fehér Imre a győri zarándokcsoport vezetője beszédében hangsúlyozta, hogy magyar nemzetünk nagy kihívások előtt áll, de Krisztusba vetett hittel és vágyakozó bizalommal újra lélekben majd egyesülhet minden magyar határon innen és túl.

Miután a feltámadási jelvényre feltűzték a dunaszerdahelyi cserkészek a nemzeti színű szalagot ősi magyar imádságunk, a Boldogasszony anyánk éneke alatt együtt vonultak ki a jelenlévők a templomból. Kiss Róbert esperes úr a plébániára hívta meg a zarándokokat és kötetlen beszélgetés keretében ismerkedtek a dunaszerdahelyi és a győri hívek.
A feltámadási jelvényt a Pázmaneum Társulás képviselői április 19-én vitték tovább Alistálra. A feltámadási útvonal további útja: Alistál-Szímő-Perbete-Zselíz.

Karaffa Attila